Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Simon Katalin: Buda város topográfiai viszonyai és lakossága a 17-18. század fordulóján, az 1702-es összeírás - Az 1702-es összeírás
Mivel megfelelő méretű föld híján az állattartás lehetőségei korlátozottak voltak,92 viszonylag kevés állatot írtak össze. A legnépesebb, ám falusias Tabán lakói számottevő állatállománnyal rendelkeztek. A Várban mindössze 4 lovat írtak össze, valamennyi Adam Marx fuvarosé volt. A Víziváros nagy lóállománya kevés kivételtől eltekintve szintén a fuvarosokhoz tartozott (a 16 lótulajdonos között a fuvarosok mellett mindössze egy-egy péket, fogadóst és cserzővargát találunk), akik átlagosan 4 lóval rendelkeztek. Az Országúton és Újlakon szintén fuvarosok tartottak a munkájukhoz szükséges lovat, míg a Horvátvárosban és a Tabánban főleg a kapások, parasztok. A lovakon kívül a szintén szállítómunkára használt ökrök száma fejenként 2 vagy 6 volt, tulajdonosaik a város délszláv parasztjai voltak, és kevés fuvaros mellett szintén a kapások, parasztok háztartásaiban voltak tehenek, borjak. Birkát kizárólag néhány tabáni tartott (14 háztartásban, 8-40 közötti számban), s a kecske is igen kedvelt és elterjedt háziállatnak számított (50 családban, a parasztok mellett szabónál, szatócsnál, szűcsnél, átlagosan 2-3 példány). Sertést csak Elias Lang vízivárosi péknél jegyeztek fel (30 darabot). A csekély szám oka, hogy feltehetően nem mindenki vallotta be összes haszonállatát az adóztatási céllal összeírást készítő tanácsosnak.93 Megjegyeznénk ugyanakkor, hogy a rácok közösségként nagy, saját birkanyájat birtokoltak.94 A gazdaság legjelentősebb ága a külföldi utazók által is csodált bortermelés volt. A város határában lévő földeket hivatalosan 1696-tól osztották ki, de a lakók, különösen a rácok már korábban is vettek (vagy önkényesen lefoglaltak) maguknak szőlőket.95 1702-ben a városlakók mintegy harmadának, 627 családnak volt kisebb-nagyobb szőleje (a tulajdonosok területi megoszlása: Vár - 113, Víziváros - 94, Horvátváros -41, Országút - 1, Újlak - 10, Tabán, katolikus rész - 145, Tabán, görögkeleti rész - 207), a tanácsosoktól kezdve a kézműveseken keresztül az egyszerű kapásokig (a külvárosok tulajdonosai nagyrészt az 92 Buda 1701 -ig a Zichy éktől bérelte Örs és Csék pusztákat (a mai Budaörsöt és a részét képező Csákét), s azt továbbadta a rácoknak. Mivel az árenda fizetése rendszeresen problémás volt, a Zichy-család 1701-ben felmondta a városnak a bérletet - a tanácsülési jegyzőkönyvek diszkréten hallgatnak a kérdésről, a Kamarai Adminisztrációtól és az Újszerzeményi Bizottságtól segítséget kérve azonban a város nehéz helyzetére hivatkozva megpróbálták visszaszerezni a pusztákat — sikertelenül. Nagy Lajos szintén elemzi röviden az 1702-es összeírás ezzel kapcsolatos adatait. BFL IV. 1002.b. 1701. május 4.; NAGY 1975. 79-80. 93 Az összeírásban ugyanakkor az adóztatás szempontjából jelentőséggel nem bíró kisebb jószágokat (például baromfiak) egyáltalán nem tüntették fel. 94 NAGY 1975. 80. 95 A bortermeléssel kapcsolatos adatokat, beleértve az 1702. évi összeírás eredményeit is, részletesen elemzi Nagy Lajos. NAGY 1975. 76-79. 68
