Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Oross András: Állandó helyőrség és beszállásolás. Katonák Budán a 17. század végén
OROSS ANDRÁS ÁLLANDÓ HELYŐRSÉG ÉS BESZÁLLÁSOLÁS. KATONÁK BUDÁN A 17. SZÁZAD VÉGÉN Annak ellenére, hogy a 17. század végén Buda már nem volt a törökellenes határvédelmi rendszer része, a vár kiemelt szerepe a 18. század folyamán végig megmaradt. Elsősorban nem védelmi funkcióját helyezték előtérbe, hanem nagy kiterjedése miatt sokkal inkább raktár- és utánpótlásbázist láttak benne. A még mindig jelentős vár és a városfalak melletti hadszertár, élelmiszerraktár, kaszárnyák nemcsak a városképet határozták meg, hanem a Magyar Királyság belső rendvédelmének is részét képezték. A vár erődítését gyakorlatilag a visszafoglalást követő télen megkezdték. Fordulópontot Buda esetében Belgrád 1688. szeptemberi elfoglalása, majd 1690. októberi elvesztése jelentett. Egy 1688-ból származó jelentésből megtudhatjuk, hogy az Udvari Kamara által kiutalt pénzből a Vízi kapu és a Bécsi kapu közötti szakaszon megépítették az ellenlejtőket, a falakat és a palliszádot 600 öl hosszan. Felhúzták, megtisztították, majd megépítették a Lipót és az ún. pápai bástya közötti összekötő falat, továbbá betömték a bajor seregek által a vár déli részén lőtt rést, és emeltek egy szarvmüvet is a rondella elé. A pápa által küldött segélypénzt a Bécsi kapu és a Lotaringiai bástya közötti kettős falszakasz megépítésére használták fel (tehát a Vár északi oldalán). A Fehérvári kapu és a Bécsi kapu között csak az ellenlejtők egy része készült el, továbbá megkezdték a Víziváros árokkal történő körbekerítését is. Amíg Belgrád keresztény kézen volt, a budai erődítési munkákat szüneteltették, ugyanakkor Belgrád 1690. októberi elvesztését követően új lendületet nyert a Magyar Királyság stratégiailag legfontosabb helyen fekvő erődítményének korszerűsítése, ekkor ugyanis több mint fél éven át fejlesztették Buda elővédműveit, különösen a vár(os)falak és a bástyák előtti sáncoknál végeztek nagy volumenű földmunkát. Buda várának erődítése 1690 októbere és 1691 júniusa között zajlott, amikor Johann Stephan Werlein halálát követően Georg Prunner és Adam Lang közösen, ideiglenes jelleggel irányította a Budai Kamarai Adminisztrációt, Ferdinand Helfreich Plass von Mühlleiten pozsonyi élelmezési igazgató adminisztrátorrá való kinevezéséig.1 A vezetőnélküliségnek az állandó pénzhiány lett a következ1 A Plass adminisztrátor kinevezéséről született uralkodói döntést lásd: ÖStA FHKA HFU 12. März 1691 (r. Nr. 340. föl. 244-256.). 25
