Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)

Bevezető - Oross András: A Budai Kamarai Adminisztráció budai hivatalai

prefektusok működtek, míg a többi helységben (Karánsebes, Siklós, Kanizsa, Szigetvár, Baja, Dunaföldvár, Vörösmart, Kaposvár, Székesfehérvár) kamarai tiszttartók (provizorok) szolgáltak. A prefektus a vidéki kerületek vezetőjeként hasonló jogosítványokkal rendelkezett, mint a Budán székelő adminisztrátor az egész újszerzeményi terület felett. A felsorolt településeken és több más helyen (például Újpalánka, Mohács, Szolnok, Érsekújvár, Esztergom) 1686 után újonnan felállított harmincadhivatal is működött. Az 1686-1700. évek jövedelmeinek tiszta haszna egy - az egykorú számadásokhoz képest több eltérést tartalmazó - 1701-ben összeállított kimutatás szerint 1 176 960 forint volt. A Budai Kamarai Adminisztráció működésének csúcspontja a századfordulóra tehető, de a visszafoglalt területek magánkézbe adása és a vármegyék által is lefizetett fegyvervált- ság tevékenysége fokozatos beszűkülését eredményezte. Továbbra is komoly állami birtokigazgatási feladatokat így csak az aradi (és 1703. évi felszámolásáig a szegedi) prefektúra végzett, míg a központi területeken működő hivatal(nok) ok többségét a Rákóczi-szabadságharc eseményei mozdították el helyükről. Úgy tűnik, hogy a Budai Kamarai Adminisztráció megszüntetése és a hivatalok Magyar Kamarához való csatolása így 1709 júniusában csak formalitás volt.5 1709 után a korábbi főpénztáros, Christoph Georg Zennegg zu Scharfenstein kapott inspektori kinevezést, és alá tartozott nagyjából Somogy, Baranya, Tolna, Fejér, Esztergom, Pest és Heves megyék területe. A Magyar Kamara alárendeltségében egészen 1728-ig működő inspektorátus elsősorban az egyre csökkenő kincstári birtokállomány és a kereskedelmi vámok jövedelmeit kezelte.6

A Budai Kamarai Adminisztráció budai központjában különféle, bevételekkel rendelkező hivatalok, illetve tisztviselők működtek. Ok nemcsak a környék gazdasági életében, de részben és áttételes módon a város mindennapjaiban is szerepet játszottak. Tekintettel arra, hogy kamarai szervekről volt szó, folyamatosan ellenőrizték működésüket. Olykor udvari kamarai tanácsosok, olykor maga az Adminisztráció készített összefoglaló jelentést tevékenységükről, elemezte bevételeiket és kiadásaikat, javaslatokat tett jobbításukra. Legismertebb az alább ismertetendő szervek közül a Telekkönyvi Hivatal, amelynek szerepét a Buda városra vonatkozó helytörténeti irodalom több szempontból is elemezte. Paradox módon még tevékenységük alapját, hivatali instrukcióikat sem ismerjük, hiszen csak Leonhard Herdegen budai provizor utasításának kivonatát

5 A szerv történetéről és működéséről részletes monográfia még nem született. Hivataltörténeti ismertetés több is van: NAGY - F. KISS 1995. 385M25., FALLENBÜCHL 1983., H. PÁLFFY 1937.; OROSS 2006a.; a korabeli politikai viszonyokban elhelyezi alapítását: MAYER 1911. 16-27.

6 A Budai Kamarai Felügyelőség 1709-1728 közötti iratait lásd MNL OL E 287 (Cameralis Inspectorates Budensis), míg Zennegg jelentéseit lásd MNL OL E 24 (Litterae Inspectorates Budensis) törzsszám alatt.

15