Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Oross András: A Budai Kamarai Adminisztráció budai hivatalai
adták ki, még a 19. század végén.7 Pedig az ország fővárosának tekintett Budán a kereskedelmi forgalmat felügyelő harmincados mellett sóértékesítő is dolgozott. A Várban és a városban zajló építkezéseket a Budai Építési Hivatal és a sáncímok koordinálta, míg a budai és a pilisi hegyek erdőségeit az erdőmester igazgatta. Az adminisztrátor mindennapi működését írnokok, számvevők, titkárok és egyéb irodai személyzet segítette, a bevételeket és a kiadásokat pedig a Főpénztári Hivatal vezette. A hivatali személyzet ráadásul nem csak egy-két főből állt, ezért kijelenthetjük, hogy Budán nagyjából mintegy ötven hivatalnok dolgozott az adminisztrátor irányításával.8 Ezek a folyamatosan jelen lévő tisztviselők pedig minden bizonnyal formálisan és informálisan is hatással voltak a városi életre.9 A bevezetőben is láthattuk, hogy a Budai Kamarai Adminisztráció megítélése többnyire negatív, de vajon hogyan látták a kortársak az egyes hivatalok működését? A szakirodalomban nem találkozunk ezeknek a tisztviselőknek a tevékenységével, tehát érdemes megvizsgálni a róluk kialakult képet, és ez talán hozzásegít egy reálisabb kép formálásához. Nem felejthetjük el ugyanis, hogy a kormányzat - amelynek az Adminisztráció volt a megjelenítője - egyúttal egyfajta gazdaságélénkítő szerepet is betöltött. Elsősorban Budán kezdeményezett beruházásokat, ahol a létrehozott „császári” épületek a 18. században végig hatással voltak a város mindennapjaira. A városban működő kamarai hivatalok megismeréséhez négy összefoglaló jelentést használtam. A magyarországi újszerzeményi területeket kiválóan ismerő Karl Gottlieb Aichpichl udvari kamarai tanácsos több alkalommal is járt a Magyar Királyságban és készített jelentést nem csak egyedi ügyekben, hanem az egész vidékre vonatkozóan is. 1688 júniusában az ország visszafoglalt területeit járta be, 1690 őszén pedig a Budai Kamarai Adminisztráció működését vette szemügyre. Johann David Palm udvari kamarai tanácsost az 1694. évi budai polgármester-választás miatt kialakult helyzet, valamint a Budai Kamarai Adminisztráció nem megfelelő működése miatt küldték Budára, hogy feltérképezze az itteni viszonyokat. Az Adminisztráció az Udvari Kamara utasítására 1698 körül saját hivatalairól készített összefoglaló jelentést, amely a bevételek, kiadások felsorolása mellett egyúttal átfogó ismertetés is azok működéséről.10 Ezek a 7 KÁRFFY 1905. 8 Lásd a 21-22. oldalon a Budai Kamarai Adminisztráció személyzetét felsoroló mellékletet. 9 Szemléletes példa, hogy 1700 februárjában Georg Prunner tanácsost a budai polgármester-, míg Georg Christoph Zennegg tanácsost a pesti bíróválasztásra küldte ki az Adminisztráció. MNL OL E 279 1700. febr. nro 31. 10 Lelőhelyük: az 1688. évi Aichpichl jelentés: ÖStA FHKA HFU 2. Jun. 1688 (r. Nr. 322. föl. 1-36.), az 1690. évi Aichpichl-jelentés: ÖStA FHKA HFU 4. Dez. 1690 (r. Nr. 338. föl. 22-36.). Palm 1695. januári jelentése: ÖStA FHKA HFU 28. Sept. 1696 (r. Nr. 379 föl. 16
