Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása II. 1256-1525 és 1867-1919 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2012)
Bevezetés. Buda, Pest és Óbuda középkori és a dualizmus kori Budapest peregrinusai
A táblázatból megállapítható, hogy a középkori magyar peregrináció 90 százalékban a bécsi és a krakkói egyetem látogatását jelentette. Ez a két egyetem lényegében az állandó hazai egyetemet pótolta, és földrajzilag is oly közel feküdt a magyar határokhoz, hogy látogatása sokak számára volt lehetséges, főleg a 15. században. A 12. században néhány magyar klerikus Franciaországban indította el a peregrinusok sorát, s ekkor még Angliába is eljutott négy magyar diák. A 13. századtól kezdve Itália lett a magyar peregrinusok úti célja, s szinte kizárólagosan az is maradt a 14. század közepéig. E század második felében nyilván Prága lett az elsődleges cél, de ezt adatokkal nem tudjuk igazolni. A 14. század utolsó negyedében Prága mellé már Bécs is felzárkózott, amely a 15. század első felében abszolút vezető szerephez jutott, mivel a huszita befolyású Prágai Egyetem elvesztette befolyását, Krakkó pedig csak fokozatosan lett népszerű. A 15. század második felére esik a középkori magyar peregrináció virágkora. Ekkor lett Krakkó és Bécs egyformán népszerű és látogatott, ugyanakkor erősen megnövekedett az érdeklődés az itáliai egyetemek iránt, s nagyobb számban jelentek meg magyarok Párizsban és a német egyetemeken is. A 16. század elején egészen a reformációig, illetve Mohácsig ez a tendencia folytatódott. 2. Budai és pesti diákok a középkori egyetemeken 1256-1525 Periódus 1251— 1300 1301— 1350 1351— 1400 14011450 1451— 1500 15011525 Összes Arány % Régió Bécs7 84 122 55 268 61,32 Krakkó1 3 59 48 111 25,40 Itália 2 1 1 3 23 13 43 9,83 Prága5 38 1,83 Németo. 1 3 3 7 1,60 Összes 2 1 14 94 207 119 437 100 % 0,45 0,22 3,20 21,51 47,36 27,23 437 100 15
