Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása II. 1256-1525 és 1867-1919 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2012)
Bevezetés. Buda, Pest és Óbuda középkori és a dualizmus kori Budapest peregrinusai
3. A diákok megoszlása a mai Budapesten belüli származási hely szerint Helység 1251— 1300 1301— 1350 1351— 1400 1401— 1450 1451— 1500 1501— 1525 Összes Buda 2 1 12 79 122 76 292 Pest11 80 37 128 Óbuda1 33 7 Logod11 Csepel1 1 3 2 7 Felhévíz11 Tétény1 1 Összesen 2 1 14 94 207 119 437 A mai fővárost alkotó települések szerepét a középkori külföldi egyetemjárásban akkor határozhatj uk meg pontosan, ha a történeim i Magyarország más nagyobb városaival vetjük azt össze. Ennek alapján megállapítható, hogy Buda városa az ismert adatok alapján, tehát 292 külföldi beiratkozással a második helyen áll az ország települései között, mindössze Nagyszeben előzi meg a maga 314 ismert peregrinusával. Pest városa 128 beiratkozóval csak a 14. helyen áll, s olyan városok előzik meg, mint Brassó, Kassa, Pozsony, Sopron, Esztergom, Lőcse, Körmöcbánya, Nagyvárad, Pécs, Kolozsvár és Szeged. Ha azonban a könyvünk címében említett három város adatait összeadjuk, 427 beiratkozóval a mai Budapest törzsterületének tekinthető Buda, Pest és Óbuda külföldi egyetemjárói együttesen magasan vezetik a középkori külföldi magyar egyetemjárás adatsorát. Mindez mutatja, hogy a mai Buda már a 15. század elejétől, Pest városa pedig a 15. század közepétől játszott kiemelt szerepet a magyar egyházi és világi értelmiség képzésében. Ez a folyamat egészen Mohácsig töretlen volt, és a török támadás egy virágzó fejlődést szakított félbe. 16
