Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
elsősorban a vízivárosiak és a horvátvárosiak támogatásában reménykedett, nem tudni, milyen sikerrel. A másik jelölt, Friedrich Sauttermeister, aki már kétszer volt a város első embere és városgazdaként a pénzügyekben is jártasságot szerzett, élvezte a tanácsosok túlnyomó többségének támogatását. Bösinger polgármesterségének hosszú évei alatt három tanácsossal keveredett éles vitába, így legfőbb ellenségei közé számíthatta Johann Ungert és Tobias Krempelt, valamint Johann Zaunockhot, akit egyszer eszméletlenre vert.16 Bösinger haragosai közé tartozott Ulrich Benedikt Maylin szindikus is, akit 1703-ban a kiváltságok ügyének hátramozdításával, túlzott befolyással, különböző szabálytalanságokkal és sértegetéssel vádolt, az ügy vizsgálata még 1704-ben sem zárult le.17 A Kamarai Adminisztráció hiába próbálta rákényszeríteni akaratát a városra, a Bösinger-ellenes tanácsosok Pfeffershoven várparancsnoktól kértek segítséget a kiváltságlevélben biztositott szabad választások megtartásához, aki — mivel régóta ellenlábasának tekintette a másik állami hivatalt, sőt, egy ingatlanvitában szembe került Bösingerrel is - élt a visszavágás lehetőségével. 1705. április 20-án a tanácsosok felszólították Franz Ignaz Bösinger polgármestert, hogy előttük és a polgárság előtt mondjon le tisztségéről. Bösinger erre nem volt hajlandó, s azzal érvelt, hogy a Kamarai Adminisztráció előtt tette le az esküt, ezért ott is kell leköszönnie, sőt, e szándékát írásban már be is jelentette. A tanácsosok Bösingert a városi kiváltságok megsértésével vádolták meg, a hangadó Sauttermeister tanácstag a városháza kulcsait a két tanácsszolgával vitette magához. A következő napra összehívott polgárság jelenlétében tárgyaltak a polgármester-választásról, valamint a Belső Tanácsot Ulrich Benedikt Maylin városi szindikussal, Johann Valentin Werner patikussal és Johann Eckher fürdéssel egészítették ki. Az összegyülteket tájékoztatták a leváltott polgármester állítólagos visszaéléseiről: nem számolt el rendesen a polgárdíjakkal, visszatartotta a szindikus egyik korábbi levelét. A választási procedúra a következő napon folytatódott, a szavazás eredményeként Friedrich Sautter- meistert nyilvánították polgármesternek.18 Egy héttel később a tanács megvizsgálta az 1694 óta készített városi számadásokat, s újabb kifogásolnivalókat talált Bösinger munkájában, s közel 400 forint befizetett hadiadó elsikkasztásával gyanúsította.19 A város a Magyar Kancelláriához fordult és a választás megerősítését, illetve az ellene felhozott vádakra hivatkozva, 16 Gárdonyi 1916. 484-485. 17 Bónis 1962. 44. 18 A Budai Kamarai Adminisztráció következő nap kiadott rendeletében jogsértőnek nyilvánította a történteket és figyelmeztette a tanácsosokat tetteik lehetséges következményeire. ,,[...] nebst vili anderen der Zeit perpetiiirten Violentien nit allein abgewiehener Tage concitatis civibus Ihro Bürgermeisters Franz Ignatii Bösingers Behaußung invadiret und von Ihme die Resignation erzwingen, auch die Schliissl zu dem Rathhauß gewaltthätig entnehmen, sondern mit Excludirung seiner Persohn contra omnem ordinem quin immo et adversus leges Patriae inter se einige Rathsmitglider aufgeworffen und verrers hin mit dieser Unordnung die Bürgermeister wohl instituiren wollen. " BFL IV.1002.b. 1705. 04. 21. Budai Kamarai Adminisztráció rendelete. 19 Jk. 303-312. sz„ 314. sz„ 321. sz. 14
