Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
képviselőit, hogy álláspontjukat személyesen is ismertethessék. A városi tanács Christoph Baitz tanácsost, valamint Maylin budai szindikus betegsége miatt, Anton Mosel pesti szindikust küldte Bécsbe. A város követei szeptember elején érkeztek meg a császárvárosba, első leveleikben - az ügy gyors elintézését remélve - még arról számoltak be, hogy mindenki elismeri a szabad királyi város követeléseinek jogosultságát. Az idő előrehaladtával azonban egyre csökkent a bizakodásuk, már közel egy hónapja vesztegeltek Bécsben, de még a kérvényüket sem tudták átadni az illetékeseknek, valamelyik bizottsági tag ugyanis mindig távol maradt, majd eljött a szüret ideje. A városi követek azt remélték, amíg a kurucok pozíciói erősek, addig kedvező döntésre számíthatnak. A város sérelmeit tartalmazó beadványt a bizottság végül 1707. november 26-án vette át. A Kancellária két küldöttje, báró Mednyánszky és Hunyadi munkálkodott leginkább Buda jogainak védelmében, ezért Baitz és Mosel kérik, hogy részükre ne fukarkodjanak az ajándékokkal. Pfeffershoven és a hadbírája a bíráskodás elhanyagolásával vádolta meg a budaiakat, hogy a pallosjog visszavonását elérjék. A Kamarai Adminisztráció ellenmunkája, gróf Breuner betegsége, valamint a város különböző sérelmeinek szétválasztása és más bizottságok elé utalása miatt Buda joghatóságának megnyugtató rendezésére ebben az évben már nem került sor.13 A városi tanács és jogköre 1693-ig a Budai Kamarai Adminisztráció nevezte ki azt a negyventagú polgári választmányt, amely a hivatal jelöltjei közül megválasztotta a polgármestert. 1694-től már a polgárság egésze szavazhatott, de a jelölteket továbbra is az Adminisztráció állította. A tanácsosokat ugyancsak az Adminisztráció nevezte ki élethossziglan, amit a polgárság nagyon sérelmezett.14 A DiplomaLeopoldinum azonban lehetővé tette, hogy a polgárok - királyi biztos jelenlétében - a saját jelöltjeik közül válasszanak polgármestert és bírót, valamint tizenkét tagú tanácsot. A két évre választott polgármester a tanács előtt tette le az esküt. A kiváltságlevél a polgármester-választást egy a polgárság tagjai közül összehívott választott testületre bízta, ezzel a magát ezentúl Belső Tanács névvel megkülönböztető tizenkét tagú testület mellett a külső tanács alakításának jogát is biztosította.15 Az első szabad önkormányzati választásra az állami hatóságok jóindulatából Budán 1705 tavaszán került sor, a háborús körülményekre tekintettel az uralkodó eltekintett a királyi biztos küldésétől. A választás lebonyolítása és a polgármester személyét érintő vitában a polgárság és vezetői két pártra szakadtak. Franz Ignaz Bösinger maradni kívánt a polgármesteri székben, s az 1694-ben tapasztaltak alapján a polgárság, 13 IV. 1002.uu. 49.d. 1707. 06. 22. Magyar Kancellária Buda városához., 1V.1002.C. Baitz és Mosel jelentései: 1707. 09. 20., 1707. 09. 26.. 1707. 10. 03., 1707. 10. 24., 1707. 11. 26., 1707. 12. 17., 1708. 01. 28.; Jk. 1369. sz„ 1393-1395. sz„ 1404. sz„ 1410-1411. sz.; Bonis. 1962. 37-38. 14 Gárdonyi 1916. 483M84., Bonis 1962. 41. 15 Kenyeres 2006. 185-186. 13
