Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
könyvi Hivataltól kapott összes teleklevél és telekkönyvi kivonat bemutatására, valamint arra, hogy telekkel kapcsolatos vitás ügyeikkel a jövőben csak a tanácshoz fordulhatnak.9 Szeptember közepén végleges döntés született a sörilleték (Bieraufschlag), a hegyvám (Bergrecht, jus montanum), a vizanegyed és a védelmi pénz (Schutzgeld) átengedéséről év végéig, amennyiben Buda és Pest kifizeti a fegy- verváltságot és más hátralékokat.10 A rendelkezés végrehajtásáról a Budán tartózkodó kamarai tanácsos, báró Ludwig Albrecht Thavonath által vezetett bizottság gondoskodott.11 Szeptember 19-én Buda Belső és Külső Tanácsa, miután a város gazdag polgárai a 8600 forint összegű fegyverváltság első részletének kifizetésére felajánlottak 4000 forintot - a legnagyobb tételt, csaknem az összeg felét, Sauttermeister polgár- mester adta -, a Thavonath-féle bizottságtól átvett új jövedelmekről hat határozatot hoztak. Ismét felszólították a városi ingatlanok tulajdonosait, hogy ezentúl ne az Adminisztrációhoz, hanem a városhoz forduljanak telekügyeikkel. A további zavartalan ügymenet biztosítására átvették a korábbi alkalmazottakat - a telekügyekben illetékes gyalogos kerülőt, a Vámhivatal sörilleték beszedéséért felelős lovas kerülőjét, valamint az ez utóbbi jövedelméből fenntartott kórház gondnokát - de szigorúan meghagyták nekik, hogy csak a tanácstól fogadhatnak el utasításokat.12 A Kamarai Adminisztrációval szembeni részleges győzelem ellenére Buda önállóságért folytatott harca még korántsem ért véget. 1705 tavaszára megszűnt ugyan az Adminisztráció beleszólási joga a városi bíráskodásba, de ezt követően Pfeffershoven várparancsnok akadályozta az ítélkezést, főként a tanács zsidók, rácok és romák feletti joghatóságát vitatta. 1706 nyarán Buda emlékiratban kérte szabad királyi városi rangra emelkedése óta felettes hatósága, a Magyar Kancellária (Magyar Királyi Udvari Kancellária) támogatását a hatalmaskodó katonai parancsnokkal szemben. A Magyar Kancellária érintkezésbe lépett az Udvari Haditanáccsal, számos levélváltás, tárgyalás után, egy év múlva értesítette Budát, hogy gróf Maximilian Breuner lovassági tábornok, a Haditanács egyik tagjának vezetése alatt bizottságot állítanak fel a város kiváltságainak megsértésével vádolt budai várparancsnok ügyének kivizsgálására. A bizottságba a város felettes hatósága báró Mednyánszky Pál tanácsost és Hunyadi László kancelláriai titkárt delegálta. A Kancellária közbenjárására a bizottság meghívta Buda 9 A budai telekkönyvezés korábbi gyakorlatáról ad felvilágosítást Kovács Lajos: Telekkönyvi rendtartás Budán a kamarai adminisztráció idejében című munkája (Kovács L. 1938.). A teleklevelek vizsgálatára két tanácsost rendeltek ki. Jk. 398. sz. A tanács már 1704 tavaszán határozatban szólította fel a lakosságot, hogy ne fizessenek a Kamarai Adminisztrációnak, mint telekkönyvi hivatalnak ház- vagy telekadót. Jk. 50. sz. 10 A hajóhíd a városok felszabadítása után a Hadbiztosság és a Kamarai Adminisztráció kezelésébe került, a budai és a pesti városlakók átkelésükkor vámot fizettek. 1701 -ben Buda és Pest évi 3000 forintért bérbe vette a hidat az Udvari Kamarától, majd a szerződést 1703. április 1-én megújították. A városok a Diploma Leopoldinum megszerzése után, 1703 szeptember-októberétől jogtalannak ítélték a bérlet fizetését. Az Udvari Kamara azonban ragaszkodott az egy évre kötött szerződés betartásához és 1500 forint bérleti díjat követelt Budától és Pesttől. Nagy 1.1957. 56., Kenyeres 2006. 188. n Kenyeres 2006. 189-190., Bónis 1962. 33. 12 Jk. 408—413. sz. 12
