Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
1704-ben semmiképpen nem gondolhatott a fegyverváltság önerőből történő megváltására. A Kamarai Adminisztráció számára jó ürügyet szolgáltatott a fegyverváltság kérdésének ügye ahhoz, hogy továbbra is beleszólhasson a város életébe. A városi tanács, a Kamarai Adminisztráció, az Udvari Kamara és a budai várparancsnok között közel egy évig folytak az egyeztető tárgyalások. A budaiak képviselői arra törekedtek, hogy az állami hatóságok vegyék figyelembe a lakosság és a város szerepét az erődítési munkákban, valamint az őket ért háborús károkat, s ezek fejében tekintsenek el a fegyverváltság megfizetésétől.4 5 A kedélyek csillapítása érdekében az uralkodó I. Lipót 1704 augusztusában a fegyverváltság és a kamarai jövedelmek körüli vitával kapcsolatban óvatos bánásmódra szólította fel az állami hatóságokat, s külön kérte a katonaságot, hogy segítse Budán és Pesten a polgári védelem megszervezését/ A király parancsa ellenére báró Johann Ignaz von Kurtz kamarai adminisztrátor ezután is a fegyverváltság megváltásához kötötte a várost illető jövedelmek átadását. Buda és Pest 1704 decemberében - mellékelve báró Johann Ferdinand von Pfeffershoven budai várparancsnok tanúsítványát az uralkodóhüségük miatt elszenvedett károkról és az erődítési munkálatokban bizonyított áldozatkészségükről - ismét az uralkodó segítségéért folyamodott és kiváltságaik megsértésével vádolták a Budai Kamarai Adminisztrációt.6 Az 1704-es év utolsó tanácsülésén felolvasták az adminisztrátor rendeletét, melyben felszólította a polgármestert és a tanácsosokat, hogy jelenjenek meg előtte 31-én délelőtt, majd a korábbi évek gyakorlata szerint mondjanak le tisztségükről. A tanács az adminisztrátor felszólítására kitérő választ adott és az ügyet függőben hagyta, mivel úgy döntöttek, amíg a szindikus Bécsben a kiváltságok ügyében fáradozik, addig nem hozhatnak végleges döntést. Emellett az adminisztrátor tudtára adták, hogy már nem függenek az Udvari Kamarától, Buda városa a rendi ország részévé vált, így a nemes vármegyék mellett kapott helyet.7 8 A kiváltságok ügye 1705 tavaszán vett kedvező fordulatot, amikor sor kerülhetett az első szabad polgármester-választásra. Június-júliusban az Udvari Kamara engedélyezte a fegyverváltság részletekben való törlesztését, sőt, ígéretet tettek, hogy a kifizetett részleteknek megfelelően, több lépésben átadják a város kiváltságlevelében biztosított jövedelmeket. A Budai Kamarai Adminisztráció 1705. augusztus 11-én kapott utasítást a vizanegyed és a hegyvám-jog átengedésére/ Buda város Belső és Külső Tanácsa már augusztus 31-én határozatban szólította fel a lakókat a Császári Teiek4 BFL IV.1002.uu. 49.d. 1704.02. 11. Buda a Kamarai Adminisztrációhoz, 1704.06. 10.Budaaz Udvari Kamara elnökéhez, 1704. 08. 05. Buda és Pest az uralkodóhoz, 1704. 09. 09. Buda Pfeffershoven budai várparancsnokhoz. A tanács végrehajtás terhe mellett a polgároktól a zsidókig, minden városlakót sáncmunka végzésére kötelezett. IV. 1002.a. Buda város tanácsülési jegyzőkönyvei alapján készült regeszták (Továbbiakban: Jk.) Jk. 33. sz., 46. sz. 5 BFL IV.1002.uu. 49.d. 1704. 08. 29. I. Lipót rendelete. 6 BFL IV. 1002.uu. 49.d. 1704. 11. 19. Pfeffershoven tanúsítványa, 1704. 12. 12. Buda és Pest I. Li- póthoz. 7 Jk. 234. sz. 8 Kenyeres 2006. 189. 11
