Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása I. 1526-1867 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2004)

Bevezetés

11. táblázat

A hallgatóság tagozódása a mai Budapesten belüli területi egységek szerint

sorszám

városrész

eset

%

í.

Pest

1184

66.0

2.

Buda

504

28,1

3.

Óbuda

54

3,0

4.

Budapest

41

2,3

5.

Soroksár

4

0,6

6.

Rákoskeresztúr

3

7.

Budafok

2

8.

Rákospalota

1

9.

Cinkota

1

összesen

1794

100,0

A hallgatóság valószínűsíthető nemzetiségi összetétele

A kutatók számára mindig fontos kérdés, hogy a soknemzetiségű Magyarországon az egyes társadalmi folyamatokban az ország különböző nemzetiségei milyen mértékben vettek részt. Pest, Buda és Óbuda a 17. század végétől kezdve egész vizsgált korszakunkban nagyon vegyes terület volt nemzetiségi szempontból. A török utáni betelepítések során német többségű lett, de folyamatosan áramlott ide a magyar lakosság is, a 18. század végétől egyre nagyobb számban. Óbudán alakult ki legelőször egy igen jelentős zsidó közösség. Később azután a többi városban is nagy számú és éppen a magyarság irányába asszimilálódó, nagy társadalmi befolyással bíró zsidóság alakult ki. A képet színesítette a városokban megtalálható szerb, román, önnény lakosság is. A város környékén szlovákajkú települések is voltak, ahonnan e nemzetiséghez tartozók is betelepültek Pestre és Budára. A 19. század ipari fejlődése során, már a reformkorban is, de különösen az abszolutizmus korában sok cseh, kevesebb olasz és angol család is gyökeret eresztett Pesten, vagy Budán.

30