Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása I. 1526-1867 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2004)

Bevezetés

8. táblázat

A beiratkozott hallgatók szakmacsoportok szerinti tagolódása

sorszám

szakma

eset

%

í.

mérnök, építész, természettudós

387

21.6

2.

orvos, sebész, gyógyszerész

308

17,2

3.

művész

197

11.0

4.

bölcsész

164

9,1

5.

gimnazista

142

7,9

6.

hadmérnök, tüzér

127

7,0

7.

jogász

114

6,3

8.

kereskedő

90

5,0

9.

teológus

86

4,8

10.

egyéb (tengerészet stb.)

74

4,1

11.

mezőgazdász, állatorvos

44

2.4

nincs jelölve

61

3,4

összesen

1794

100,0

Társadalmi rétegződés

Viszonylag bőséges információkkal rendelkezünk a külföldön tanult hallgatók származásáról, mert mind a bécsi, mind pedig a németországi egyetemi anyakönyvek feltüntetik az apa, vagy a gyám foglalkozását. Csak a hallgatók egynegyedénél, elsősorban a korai évszázadokból hiányzanak ezek az adatok, így a rendelkezésre álló 74%-ot kitevő adatsorból már reális következtetéseket tudunk levonni, főleg a 19. századi peregrinusokra vonatkozóan. Az összesítést a 9. táblázat tartalmazza.

A legnagyobb számú csoportot a hallgatók között a kereskedő családból származók alkotják. A 401 ilyen beiratkozó zömét, jóval több mint felét, zsidó származású diák alkotja, hiszen a pesti és budai kereskedők között számúk igen jelentős volt. Ennek harmada lehet a német kereskedők gyermekeinek aránya, magyar nemzetiségű24