Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

Bevezetés

Promontoron a 19. század végéig nem is jelentek meg más vallások, felekezetek hívei, de még a 20. században is csak lassan emelkedett a számuk. Tétényben másképp alakult a helyzet, mivel itt már az 1740-es években 12 izraelitát is összeírtak a népességszámlálók. A község befogadta őket, és a 19. század második felében a lakosság több mint 20%-a izraelita volt, bár számuk éppen ettől az időtől kezdve folyamatosan csökkent.

10 Valószínűleg a közeli, rohamosan kiépülő fővárosba költöztek. Promontor és Tétény újratelepítése, majd kiépülése a békés 18. században ment végbe. A fejlődést a szabadságharcig semmi sem zavarta. Amint azt az adóösszeírások is megállapítják, a községek egyetlen számba vehető jövedelme a szőlőművelésből származott, minden más ennek volt alárendelve. Nincsenek a települések közelében megfelelő legelők, az uraságéból pedig a telepesek nem részesülhetnek, így állataik számára is a szőlőkből gyűjtik össze a szénát. A települések lakói főként holt időben (télen) a kőbányászatból tettek szert mellékes jövedelemre." A környék laza szerkezetű, könnyen kitermelhető mészkövét a Pest-Buda-i építkezések korlátlan mennyiségben hasznosították. A kőfejtés ugyanakkor a pincerendszerek kiépítését is elősegítette. Nem éltek rosszul a promontori és tétényi lakosok, az általuk termelt bor tisztes megélhetést biztosított számukra. Schams Ferenc megbízható korabeli leírása szerint, a nagyobb tétényi szőlőterületeknek köszönhetően a 19. század első felében évente mintegy 60-65.000 akó (33-34.000 hektoliter) bort termeltek Tétényben, ugyanakkor Promontoron mintegy 10.000 akóval kevesebbet.

12 1849-1849-ben a forradalom és szabadságharc mellé állt a két Duna menti település németajkú lakossága. Pénzzel, élelemmel, újoncokkal segítették a honvédsereget, és a szabadságharc ügyét. 1848 áprilisában, az utolsó rendi országgyűlésen elfogadott törvények

13 a jobbágyság helyzetét jelentősen megváltoztatták, ugyan10 Lásd az adattárban a statisztikai feldolgozást a népesség számának alakulásáról (1. táblázat). 11 Lásd a 8/a-b. számú dokumentumot. 12 Tétény-Promontor. Szerk.: Joó Ernő - Tóth Gábor. Budapest, 1987. 127. p. 13 Az 1848. évi VIII. te. a közös teherviselésről; 1848. évi IX. te. az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről; 1848. évi X. te. az összesítésről, legelő elkülönözésről és faizásról; 1848. évi XI. te. azon ügyekről, melyek eddig a földesúri hatóságok által 25