Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

Bevezetés

hozzá Tétény újjáépítéséhez, a munkát azonban valójában lánya, Száraz Júlia és annak férje, Rudnyánszky József fejezett be. Tétény jobbágybirtokká alakult, ahová a hiányzó munkáskezeket zömmel Németországból a Rajna vidékéről hozták. Jelentős számban telepedtek meg rácok (szerbek) is, akik a szomszédos Csepel szigetről érkeztek. Magyarország egyéb tájairól pedig magyarok is letelepedtek itt. A fő megélhetési forrás a szőlőmüvelés volt. Emellett a Duna partján állatokat legeltettek és az ártéri területen, vállalva a kockázatot, gabonát termesztettek.

6 Promontor sorsa másként alakult. Heissler Donát császári generális tulajdonába került a Csepel-szigeti uradalom, ehhez tartozott a Duna jobb partján elterülő Promontor is. Heissler 1696-ban a törökökkel vívott Bega menti csatában halálos sebet kapott, az özvegy pedig 1698-ban 85.000 aranyforintért eladta a birtokot Savoyai Jenő hercegnek, aki Ráckevét tette meg uradalma központjává, ahol az 1700-as évek elején kastélyt emeltetett. A mezőgazdasági munkák beindításához Németországból hozatott telepeseket. A bevándorlók a Rajna vidékéről, Württembergből és környékéről, a Mainzi, Speyeri érsekségből érkeztek. A letelepülők jelentős része értett a szőlőmüveléshez, ami meghatározó lett Promontor fejlődése szempontjából. Savoyai 1714-1717 között Promontoron is kastélyt építtetett, mely körül majorsági gazdálkodás folyt. A döntő változás 1712-ben következettbe, amikor egy szerződés értelmében a Németországból érkezett és többségében a Csepel-szigeten letelepedett munkások ingyen akkora területet kaptak Promontoron, amit meg tudtak művelni: az uradalom biztosította a szőlővesszőket és a hét esztendei adómentességet. Savoyai 1736-ban bekövetkezett halála után az egész uradalom visszaszállt a királyi házra, a Promontoron szőlőt művelők pedig 1739-ben önálló zsellérközséget alakítottak.

7 Ugyanakkor már a-18. század elején is akadtak olyan szőlőtulajdonosok, akik nem helyben laktak, hanem távolabbi helyekről jártak szőlőt művelni Tétényre és Promontorra, mint például a tabáni rácok.

8 A 18. századból fennmaradt lélekösszeírások és egyházlátogatási jegyzőkönyvek is kivétel nélkül békés gyarapodásról számolnak be. Ugyanakkor e dokumentumok hitelesen tükrözik a feltétlen Habsburg-hü birtokosok telepítési szándékát is, hiszen csakis katolikus német területekről érkeztek új telepesek, erősítve a barokk kori Magyarország katolicizmusát.

9 6 Tétény-Promontor. Szerk: Joó Ernő - Tóth Gábor. Budapest, 1987. 105. p. 7 Uo. 108-109. p. 8 Lásd a 3. számú dokumentumot. 9 Lásd a 4. és 8/a-b. számú dokumentumokat. 24