Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)

Bevezető

zálta a nemzetőröknek a kiképzésben, majd az őrszolgálatban tanúsított fegyelmét, a használhatatlan fegyver pedig megkérdőjelezte a szolgálat komolyságát. A nemzetőri felszereléshez tartozott az egyenruha

43 is, amelyet a nemzetőr vagy megvarratott magának, amíg a kincstári elkészül vagy nem,

46 de amelyet csak ők, a „nemzetőri képességgel bíró besoroltak" viselhettek.

47 Saját zászlót mindegyik nemzetőrzászlóaljnak, így a pest-budaiaknak is készíttetniök kellett,

48 amelyre a nyár folyamán tették le az esküt. A szolgálat A nemzetőri szolgálatra kötelezett polgárok kiképzése viszonylag rövid ideig alig másfél hónapig - tartott, s úgy szervezték meg, hogy a többségében kenyérkereső, családfenntartó polgárokat mesterségük gyakorlásában ne gátolják. Ezért a kiképzés, majd a gyakorlatok időpontját a kora reggeli vagy a késő délutáni órákra tették. Az oktatást a testvérvárosokban állomásozó sorkatonaság tisztjei, altisztjei Lásd: IV. zalj első bejegyzése. Az egyenruha és a fegyverek hiánya különösen szembeötlő volt akkor, amikor a pesti nemzetőrség egy zászlóalja Karátsonyi Guido gróf vezérlete alatt Kossuth Lajost kísérte a parndorfi táborba: a zászlóalj teljes létszámban való kiállása érdekében más századokból is jelentkezhettek önkéntesek, de csak azok, akik teljes felszereléssel rendelkeztek (V. zalj 66-1848.). De ugyanúgy Budán, pl. azúrnapi körmenetre az I. zászlóalj nemzetőreit külön kell figyelmeztetni, hogy egyforma ruhában jelenjenek meg. MOL R16 Budai Nemzetőri i. Toldy Lipót rendelkezése 1848. június 21 -én. Pest és Buda csak a nemzetőrsége soraiból toborzott önkéntesek számára varratott egyenruhát. BFL IV. 1303. a. Pest város lt. Tanácsi Közig, i 191/1848-49; IV. 1106. a. Buda város lt. Tanácsi 1848-49-es i. Iktatott. 169/1848^9. FBM I. 1971. 180. p. Közlöny 1848. június 17. 9. sz. Batthyány Lajos rendelete. Ugyanitt jelent meg Kiss Károly június 15-én kelt felhívása, hogy Pesten hol rendelhetők meg a lovas és gyalog nemzetőrség „szabályszerű mintaruhái". A lovas és gyalogos nemzetőri alakulatok zászlójára vonatkozó rendelet a Közlöny 32. számában, július 11-én jelent meg. Előírta az anyagát, a méretét, színét, s, hogy jobb oldalán az országcímert, bal oldalán a megyei címert kell ábrázolnia. A pest-budai nemzetőrség zászlóaljainak tehát Pest megyei címerrel, s nem saját városi címerükkel díszített zászlót kellett csináltatni ok. 20