Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)
Bevezető
vezették 49 a városi tanács által fizetett- de hivatalosan megállapított-díjazás fejében. A tényleges szolgálat a kiképzés után kezdődött, bár Pest-Budán ettől függetlenüljóval korábban is sor került rá. Már április hó folyamán a MOIB sorra rendelte a nemzetőröket a budai kamarától indított nagy értékű ezüst-pénzszállítmányok kíséretére, amelyek vízi vagy szárazföldi úton jutottak rendeltetési helyükre: Mohács, Baja, Szomolnok, Győr sóhivatalaiba. A nemzetőrök elsősorban a városon való zavartalan áthaladást és berakodást biztosították, de nem ritkán nagyobb távolságra is adtak kíséretet. 50 A pest-budai nemzetőrség szolgálatát alapvetően meghatározta Pest és Buda központi szerepe: amikor a sorkatonaságot elvezényelték a testvérvárosokból, az ún. térszolgálat teljes ellátása lett a feladatuk. Ennek megfelelően őrséget adtak a katonai laktanyákhoz, kórházakhoz, raktárakhoz, valamint a középületekhez: bankjegygyár, harmincadhivatal, zálogház, fegyvergyár, vámházak, a német és magyar színház, a Nemzeti Múzeum. Őrt álltak az országgyűlés alsó és felső házánál, a nádor lakása, a miniszterelnök, majd az OHB elnöke, később a kormányzó szállása előtt, a hajóhíd pesti és budai hídfőjénél. Emellett katonai lőpor- és fegyverszállítmányokat kísértek, hadifoglyokat őriztek, éjjel-nappali őrjáratban ügyeltek a helyi közbiztonságra. így naponta közel hétszáz nemzetőr teljesített szolgálatot, ebből Budára 259, a népesebb és nagyobb Pestre 400-450 fő jutott. 1848-49 fordulóján, a kemény téli hidegben különösen nehéz körülmények között állottak helyt: őrséget adtak a Budára bevezető utakon és Perczel Mór seregének móri veresége 51 után a szétszéledt, s a főváros felé menekülő honvédeket, sebesülteket, betegszállítókat és civileket irányították tovább Pestre. Ellenőrizték az útleveleket és a katonai szállítmányokat, fenntartották a hajóhíd és a katonai átkelésre ideiglenesen alkalmassá tett Lánchíd közlekedési rendjét, lehetővé téve a kormány, a képviselőház, a kormánytisztviselők, a honvédek átkelését. Ezen kívül a koronaőrség távozása után, december közepétől rövid időre - Nádosy Sándornak, a hadügyminisztérium katonai osztálya főnökének rendeletére - a budai nemzetőrökre hárult a korona őrzése is. 49 Az ONőHt elsődleges feladata - többek között - az volt, hogy a nemzetőri összeírások befejezése után biztosítsa a kiképzőket a zászlóaljak számára. Urbán, 1987. 565. és 568. p. 50 BFL IV. 1106. a. Buda város lt. Tanácsi 1848-49-es i. Min. rend. sz. n. 51 1848. december 30. 21
