Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)

Bevezető

közbátorsága, s a szabadság legerősebb támaszának, a rendnek" fenntartására vállalta a szolgálatot.

18 A szakirodalom egyetért abban, hogy a nemzetőrség, különösen szervezésének kezdeti időszakában, elsősorban karhatalmi funkciót töltött be. Fokozottan áll ez a megállapítás a pest-budai nemzetőrségre, hiszen a március-április-májusi hónapokban mind a két város az egész országra kiható események, népmozgalmak színhelye, s a nemzetőrség rendfenntartó erejét utcai tüntetések, megmozdulások tették próbára, és számos, váratlan helyzetben kellett feltalálnia magát.

19 Az egyik ilyen közös, nagy politikai visszhangot is kiváltó jelentős fegyverténye volt, hogy március 29-én, a hajnali órákban egy Eszékre tartó lőporszállító hajót Promontornál feltartóztatott, majd lefoglalt.

20 Az esetet követően kibővült a két város nemzetőrségének szolgálati feladatköre. Addig ugyanis csak a kíséretet adták a Pest-Budán állomásozó katonaság éjjeli őrjárataihoz. Ettől kezdve azonban a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány

21 (MOIB) utasítására a nemzetőrségnek is őrszemeket kellett állítana a fegyver- és lőszerraktárakhoz, valamint a hajóhíd hídfőihez. A MOIB mindazonáltal érzékeny pontot érintett a közös őrszolgálat Ez a „spontán" szerveződés időszaka Pest-Budán. Bona, 1998b. 5. p. Létszámukat a szakirodalom április közepén 7000 főre teszi, 6000 puskával. Urbán, 1973. 26. p.; a kiemelések: BFL IV. 1106. a. Buda város lt. Tanácsi 1848^9-es i. Iktatott. 2048-1848. sz. Az 1848-49-es igen gazdag szakirodalomban általában központi helyen szerepel a pesti események ismertetése, elemzése. Jelen dokumentumkötet összeállítóinak alapvető kézikönyvül szolgált Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán {Urbán, 1973.) c. munkája, és a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működését tárgyaló tanulmánya (Urbán, 2001.), továbbá a budapesti nemzetörségre vonatkozóan Spira György, A pestiek Petőfi és Haynau között c. kötete (Spira, 1998.). Urbán, 1973. 24-25. p.; az akcióban a pesti nemzetőrség parancsnokának, Rottenbillernek és a budaiak őrnagyának, Kiss Miklósnak szerepéről: Spira, 1998. 73. p. A MOIB felállítását Batthyány Lajos javaslatára a nádor rendelte el, s 1848. március 27-én kezdte meg munkáját. Tagjai Klauzál Gábor, Szemere Bertalan, Pulszky Ferenc. Bár országos hatáskörrel rendelkezett, elsősorban a pesti eseményekről tájékoztatta a Pozsonyban maradt minisztereket. A kormány Pestre érkezése, április 20-a után tagjai lemondtak. F. Kiss E., 1987. 48—49. p. 13