Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)

Bevezető

elrendelésével, 22 mivel a két város hatósága kínosan ügyelt arra, hogy nemzetőr­ségének szolgálata ne lépje túl a város határát. 23 A budai tanács nem is késett az el­utasító válasszal, s csak ahhoz járult hozzá, hogy - éppen a március 29-i eset hatására - a pest-budai hajóhíd hídfőinél adjanak közös őrséget. 24 Másfél hónappal később, május 10-én, a Várban, a kivezényelt katonaság fojtotta vérbe a Lederer katonai parancsnoknak macskazenét adni készülők tüntetését." Másnap, 11-én jelent meg Szemere Bertalan belügyminiszter rendelete, amely az esetet követően, az előállt rendkívüli helyzetre tekintettel összegezte a nemzetőrség­gel, mint rendfenntartó erővel szemben támasztott követelményeket, 26 míg a márciu­„2-or ezen őrködést a budai és pesti nemzetőrök együtt teljesítvén, ezt a budai főpa­rancsnokkal (azaz Lederer Ignác tábornokkal. Cz. V.) egyetértőleg végezze el." Részlet a MOIB-nak Rottenbiller Lipót alpolgármesterhez intézett rendeletéből. A rendeletet a budaiak is megkapták. BFL IV. 1303. a. Pest város lt. Tanácsi Közig. i. 545-1848/49. sz. Amint a polgárőrség hatásköre is csak a város területére terjedt ki, s az uralkodó ál­tal szentesített törvények között a XXII., a nemzetőrségről szóló is úgy rendelke­zett, hogy a nemzetőrség szolgálata az illető törvényhatóság területére szól. Okként hozzák fel, hogy a város 1500 fős nemzetőrsége jórészt kézművesekből, iparosokból és tisztviselőkből áll, akik naponta 120 fős őrséget adnak. Tovább nem terhelhetők anélkül, hogy keresetükben, azaz megélhetésükben ne gátoltatnának. BFL IV. 1106. a. Buda város lt. Tanácsi 1848-49-es i. Iktatott. 59-1848. sz. Közli: Közcsend és közbátorság, 1998. 23.a, b és 24. dok., 36-38. p. A budaiak jelentését a MOIB tudomásul vette: BFL IV 1106. a. Buda város lt. Tanácsi 1848-49-es i. Min. rend. 15. sz. A pesti nemzetőrség budai szolgálatára ezután Jellacic előrenyo­mulásakor kerül sor, amikor az Országos Honvédelmi Bizottmányon (OHB) keresz­tül ajánlották fel, hogy részt vállalnak a budai Vár őrzésében. BFL IV 1202. j. Buda város lt. Tanácsi lev. 916/1847-1850. sz. Közli: Közcsend és közbátorság, 1998. 95. a-b dok., 116-117. p.; majd pedig a nemzetőri főparancsnokság utasította őket a vári őrszolgálat ellátására. A Lederer Ignác budai (magyarországi) főhadparancsnok ellen szervezett macska­zenéről és a kivezényelt katonaság vérengzésbe torkolló fellépéséről: Urbán, 1973. 228. p.; Spira, 1998. 183-184. p.; az esettel és következményeivel Urbán, 1968., foglalkozik részletesen. A reguláris katonasághoz hasonlóan a nemzetőrség is képes legyen arra, hogy egy része riadó alkalmával a „szokott jeladás után hirtelen összegyülekezvén, fegyvere­sen azonnal" kivezényelhető legyen, másik része „pedig fegyveresen elkészültén őrtanyákba behelyezve" kiindulásra készen álljon. BFL IV 1106. a. Buda város lt. Tanácsi 1848-49-es i. Min. rend. 1848. május 11. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom