Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)
Bevezető
noka, Rottenbiller Lipót 4 - többek között arról (is) határozott, hogy a polgárőrség létszámának felemelésével, „hazafi buzgóságá"-nak igénybe vételével, már az éjjel megkezdi a „közbátorság feletti őrködést." 5 Erről az intézkedésről a Választmány a Pest városi tanács határozatára késő este értesítette Buda tanácsát és városkapitányát. 6 A Duna-jobbparti város három nappal később, március 18-án mozgósította rendfenntartásra polgárőrségét. Parancsnoka ekkor már - lemondása miatt nem Schreiber Ferenc ezredes (s egyben városi főbíró), hanem a polgárőrség korábbi őrnagya, a választott polgárság szószólója, Gebhardt József. 7 Pest és Buda városvezetése március 15-én, s az azt követő napokban magától értetődően keresztelte át polgárőrségét nemzetőrséggé: a Pest városi Rendre Ügyelő Választmány kimondta, hogy a városi polgárőrség e naptól, „mint nemzeti őrsereg nemzeti színekkel ékesíttessék", 8 a budai megalakításának a pestiéhez hasonló módjára pedig a polgárőrség és nemzetőrség tisztikarának április 4-i közös tiszti gyűlése utal. E szerint az „országos rendszernek oly rögtön és váratlanul [a] nemzeti jólét boldogítására bekövetkezett átalakítása által, az ennek előtte polgári egyenruhás őrsereg, [a] dicsőteli nemzetőrsereg sorába helyeztetett." 9 Az átalakulás zökkenőmentességét - mint már említettük - a polgárőrség múltja, meghatározott helye és szerepe a város társadalmában és közéletében tette leheSpira, 1998.; „Rendre Ügyelő Választmány": Varga, 1971; Urbán, 1973., Bona, 1998b. Március 15-én alakult, s Rottenbiller Lipót elnök mellett tagjai voltak - többek között - Klauzál Gábor, Nyáry Pál Pest megyei alispán, a márciusi fiatalok közül Irinyi József, Vasvári Pál, Petőfi Sándor, Irányi Dániel. Pulszky, 1880. 62. p. A Választmány szerepéről a pesti nemzetőrség felállításában részletesen: Spira, 1998. 31-35. p. Pest város alpolgármestere 1843-1848; polgármester: 1848-1849, majd 1864-1867 között; 1848-ban a Pesti Rendre Ügyelő Választmány alelnöke, majd elnöke, 1848 júniusáig a pesti nemzetőrség ezredese. A Választmány első ülésének jegyzőkönyve, 1848. március 15.: BTM Újkori o. gy. Közli: FBM I. 1971. 166. p.; Urbán, 1973. 16. és 51. p.; Bona, 1987. 199. p. Az irat hátoldalán az alábbi szöveg olvasható aláírás nélkül, feltehetően a városkapitány tollából: „éjfélkor megkaptam. Mart. 15/16 48. Pest városi tanács határozata mozgalmak iránt." BFL IV. 1303. e. Pest város lt. Tanácsi Vegyes i. 89-1848/1849 sz. Közli: Közcsend és közbátorság, 1998. 17-18. p. 4. dok. BFL IV. 1002. a. Buda város lt. Tanácsi jkv. március 18. 1807-1848. sz. Lásd: 5. jegyzet. BFL IV. 1002. un. Buda város lt. Tanácsi Vegyes nőri sz. n.; Urbán, 1973. 16. p. 10