Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)

Bevezető

tővé. Igaz, hogy a napóleoni háborút követő hosszú békeidőben a díszes kivonulásokon, a parádékon a hangsúly,

10 de ha szükség volt rá, a helyőrségi szolgálatot is ellátta hosszabb-rövidebb ideig. Ilyen - kivételes - alkalom adódott például 1845 tavaszán, midőn a budai helyőrség katonái között „ragályos szemnyavalya" ütött ki: május közepétől a polgári őrhad a mai Batthyány téren, a Bécsi kapunál, a hajóhíd budai hídfőjénél teljesített szolgálatot, és adott éjszakai őrjáratot még június elején is. A reformkor szellemisége a két város polgári őrhadát sem hagyta érintetlenül: a negyvenes években a pesti polgárőrség újjászerveződött és lovas alakulattal egészült ki,

12 egyszerűsödött egyenruhája, ami lehetővé tette, hogy a szerényebb vagyonú polgárok is felvételüket kérhessék soraiba. 1844 augusztusában azután „Fényes s minden ízében nemzeti"

13 ünnepségen avatta fel zászlóját és tette le az esküt, amelyen - természetesen - a budaiak is megjelentek. 10 Ilyenek voltak például az egyházi és a Szent István-napi ünnepségek, az uralkodó család tagjainak Budára, illetve Pestre érkezése stb. 11 A járvány terjedésére és súlyosságára jellemző, hogy az a főtiszteket is elérte. Józsefnádor április 28-i felszólítására a városi tanács 30-án feliratban ajánlotta fel a polgárőrség szolgálatait neki, mint az ország főkapitányának, amit a nádor a „rendkívüli körülmények" fennállásáig el is fogadott. Utasította a tanácsot, vegye fel a kapcsolatot az illető katonai parancsnoksággal, aminek a tanács eleget is tett. A várparancsnokság őrszolgálat és éjjeli őrjáratok ellátását kérte. BFL IV. 1002. e. Buda város lt. Helytartótan. i. 2317-1845. sz. 12 A német lovasság, amely 1809 óta csaknem feloszlott, 1843-ban alakult újjá, s ekkor már nem lehetett halogatni a magyar lovasság megalakítását sem. Felállítása 1835 óta szerepelt Eisner Alajos tanácsnoknak, a „kebelbéli polgári katonaság" ezredesének tanácshoz intézett kérvényeiben. Az egyenruha egyszerűségére pedig még a nádor is figyelmeztette a pestieket. Az elsődleges cél mindenképpen az volt, hogy „a es. kir. katonaságtól mindenki által könnyen" meg lehessen különböztetni őket; rendelkezzék továbbá egy díszes öltözettel az ünnepélyes kivonulásra, és egy egyszerűbbel, a gyakorlatozásra. Ugyanakkor a magyar polgári őrhad szervezésekor a magyaros jelleg kifejezésére törekedtek. A polgári magyar őrhad 1844. március 3-i alakuló jegyzőkönyve szerint fegyverre és egyenruhára 100 pft-t kellett beadni, egyszerre vagy részletekben. BFL IV. 1202. c. Pest város lt. Intimata a.m. 8993-1844. sz. 13 A zászlószentelést és eskütételt a Rákos mezején tartották, közel 40 ezer néző jelenlétében. Takáts, 1980. 94. p. 11