Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

üzletbe ifjabb fivére, Lajos, s kezük alatt az 1870-es évekre az ország legnagyobb bőrgyára, a magyar gyáripar egyik büszkesége fejlődött ki. A Wolfner-dinasztia volt az első család, amely Újpestről az ország gazdasági elitjébe emelkedett.

19 Wolfner Lajos már ifjan az újpesti közélet egyik hangadója, s tevékenysége átfogta a település életének szinte minden ágát - amikor majd 80 éves korában „újpesti" előnévvel nemességet kap, az adománylevél még Újpest megalapítását is neki tulajdonítja.

20 A Pestet övező települések közül Újpest volt az első, amely - a pesti piacból élő mozgékony kézműves é^ kereskedő rétege révén - elsőként igényelte a várossal való napi rendszerességü tömegközlekedési kapcsolatot. 1844-ben egy helyi vállalkozó, Blum Ignác omnibusz-járatot indított: ez volt az első ismert pest-budai társaskocsi-járat, amely a város területén kívülre vezetett.-1 Az 1846-ban megnyílt első hazai vasútvonal, a Pest-Vác közötti vasút ugyancsak nagyban hozzájárult Újpest felértékelődéséhez: palotai állomását rövidesen omnibusz-járat kapcsolta Újpesthez. Húsz évvel később Pest lóvasúti közlekedése az Újpesttel való összeköttetés megteremtésével vette kezdetét. Ez már komoly tőkebefektetést igényelt. A főváros első modern - részvénytársasági formában szerveződött - tömegközlekedési nagyvállalata, a Pesti Közúti Vaspálya Társaság megalakulásának kezdeményezője gróf Károlyi Sándor volt, éppen újpesti érdekeltsége okán. 1866. július 30-án, ünnepélyes külsőségek között, meghívott vendégsereggel a fedélzeten, először ügetett végig a lóvonatú a Széna (ma Kálvin) teret Újpesttel összekötő pályán. Az Újpesti-sziget felső vége és a Duna-balpart összekötésével kialakított mesterséges öbölben pedig az államkincstár építette ki 1863-ig a téli kikötőt, amely immár közvetlenül is bekapcsolta Újpestet Pest-Buda országos jelentőségű közlekedési-áruforgalmi szerepkörébe. Másrészt megteremtette egy további fontos újpesti iparág: a hajógyártás kiépítésének feltételeit. 1867-1868-ban, a „Gründerzeit" iga19 Elmondható ez a Neuschlossokról is, de ők az igazi nagy karriert az 1850-es évektől már inkább pesti vállalkozóként, ottani telepükre alapozva csinálták. Lásd Halmos Károly: Két építési nagyvállalkozó a századfordulón. In: Gazdaság, politika, kultúra. Tanulmányok Kelet-Közép-Európa történetéből. Szerk.: Gyimesi Sándor. Bp., 1992. 41-62. p. 20 Lásd a 25. sz. dokumenUimot jelen kötetben. 21 3. sz. dokumentum jelen kötetben; V. ö. A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada. I. Szerk.: Bencze Géza, et. al. Bp., 1987. 29-31. p. 29