Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

zi hazai kibontakozásának éveiben két hajógyár is létesült, melyek az 1873-as válság megrázkódtatásait kiheverve, a balkáni államok és Oroszország dunai hajószükségletének biztosításában jelentős szerepre tettek szert."" Ezek már jó konjunktúra idején több száz munkást foglalkoztatni képes üzemek. Az 1860-as években ezen kívül a vegyiparban (2 enyvgyár) és a szesziparban történtek nagyobb szabású új gyáralapítások. Megkezdődött tehát a gyáripar kibontakozása, de az Újpestre beáramlók többsége még mindig a gombamódra szaporodó kisvállalkozások révén igyekezett boldogulni. Túlnyomó részük ezt már csakis nincstelen alkalmazottként, munkásként tehette: az 1860-as években egyértelmű tendencia a lakosság elproletarizálódása.

23 Galgóczy Károly 1877-ben megjelent részletes vármegye-leírásában a következőképpen mutatta be Újpest gazdaságát: „Van mintegy 400 önálló iparos, legtöbb aránylag a bútorasztalos és kalapos, de egyéb mindenféle iparos is van, egészen nagyvárosias változatossággal és berendezettséggel. Van több különféle gyár. Legnagyobb Stern Ignác szeszgyára, nagy göböly és sertés hizlalással. Ebben rendesen 150 munkás van alkalmazva, s mintegy 1000 ökör s 2-3000 sertés hízik folytonosan. ... Különben a gyárak és iparvállalatok itt az idők változása szerint egyre keletkeznek és szűnnek. A város alatt levő pestvárosi dunasziget téli gőzhajókikötővé van átalakítva. Különféle önálló kereskedő 250-300 körül, köztök sok rőfös, fűszer, liszt stb. kereskedés; de legjelentékenyebbnek mégis a bőr és épületfa-kereskedés mondható. ... Új-Pest iparosai és gyárosai készítményeiket leginkább Pesten árusítják el, sőt ezek közül sokan egyenesen pesti vállalkozók részére dolgoznak; de a vidék népessége is kezd már szükséglete kielégítése tekintetéből ide szok»24 ni. ... A fokozatosan növekvő-fejlődő középüzemek és a számtalan kisvállalkozás körülbelül a századfordulóig határozták meg Újpest képét. Ekkor Budapest kiépült területe már szűknek mutatkozott a gyáripar terjeszkedési igényei számára. A gyáripari fejlődés súlypontja lassanként áthelyeződött az elővárosi gyűrűbe. Ezzel 22 Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I. rész. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. XIV. Bp., 1961. 483-534. p. 23 Berkovits György: A gyarmat. Újpest történeti szociográfiája. (1835-1868). In: Valóság, XXIV. (1981) 8. sz. 32-50. p. 24 Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monograph iája. Harmadik rész. A megye részletes leírása. Bp., 1877. 148. p. 30