Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

lesz; amint az Újpest és Vidéke írta: „a főváros emésztőgödre, a kétes s több mint kétes egzisztenciák biztos menhelye, a fővárosnak s vele az egész országnak úgy közbiztonsági, mint közegészségügyi tekintetben imminens veszélye." " Nem véletlen, hogy a kormány és a főváros vezetése először a legszorosabban vett rendészet terén találta tűrhetetlennek a helyzetet. A fővárosi államrendőrség vezetői egyenesen úgy vélekedtek, hogy „alig követtetett el a főváros területén büntetendő cselekmény, melynek szálai Újpestre ne vezettek volna", de ellenőrizhetetlen az itteni munkásság körében jó talajra találó szocialista „államveszélyes emberek" működése is.

33 A kormányjavaslatára az országgyűlés 1889 novemberében megszavazta az 1889:XLVI. törvénycikket, amely 1890. január 1-vel kiterjesztette a fővárosi államrendőrség hatáskörét Újpestre és Rákospalotára.

34 Minden más tekintetben megmaradt Újpest nyomasztó intézményi és infrastrukturális elmaradottsága. Eközben a főváros az 1890-es évektől kezdve fokozatosan áttért a városfejlesztés minőségileg új szakaszára, melyet a kommunális szolgáltatások mindinkább kiterjedő közhatósági szervezése és ellátása, a városvezetés aktív gazdaság- és társadalompolitikája és (elsősorban a monopolisztikus közszolgáltatások területén) vállalkozói fellépése jellemez. Az új politika kezdetben nem vont maga után nagyobb mérvű érdeklődést a peremközségek problémái iránt. Jellegzetes példa erre, hogy a főváros 1893-tól Újpest északi határába, Káposztásmegyerre telepítette végleges nagy vízmüvét, amelynek 1904-ig megtörtént teljes kiépítése immár végleg megoldotta a budapesti vízellátás addig nyomasztó mennyiségi és minőségi gondjait. Az azonba szóba sem került, hogy vízmű által ellátott területbe Újpestet is bekapcsolják.

35 Itt a lakosság továbbra is kútvízre volt utalva, mely, a csatornázás és útburkolás hiányosságai folytán, szennyezett, rossz minőségű volt. Újpest így is kiemelkedett a peremövezetből azzal, hogy még a századforduló után is csak ez a község rendelkezett jelentékeny (kb. 30 kilométer) kiépített csatornahálózattal, hatósági úton megszervezett szemétszállítás is csak itt és a szomszédos Rákospalotán létezett.

36 A gázszolgáltatást - ugyancsak egyedüli32 Újpest és Vidéke, 1886. július 18. 1. p. 33 17. sz. dokumentum jelen kötetben. 34 I886:XLVI. te; v. ö. 19. sz. dokumentum jelen kötetben. 35 V. ö. a 35-36. sz. dokumentumokkal jelen kötetben. 36 Bárczy István - Harrer Ferenc: Tanulmány a szomszédos községeknek Budapesthez való kapcsolásáról. Bp., 1908. 12. p. 36