Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

szakra a kormány kijelöl. Bár a városi tanács az illetékes minisztériumtól nem kapott irányelveket a város 3 éves gazdálkodási tervének összeállítására, a városi tanács figyelemmel a várható szükségletekre, elkészítette 3 éves munkatervét, és azt a demokratikus pártokhoz eljuttatta. A demokratikus pártok állították egybe külön-külön 3 éves gazdálkodási tervezetüket, amelyet a koalíciós pártok kebeléből kiküldött bizottság egybevezetett a városi tanács tervezetével, és ezt a most már összhangba hozott tervezetet van szerencsénk a t. Képviselőtestület elé terjeszteni. Mindenekelőtt engedtessék meg, hogy ismertessük a városi tanács elgondolását és azokat a szempontokat, amelyek szerint a tanács 3 éves tervre vonatkozó javaslata elkészült. A városi tanács, az ami egészen természetszerű is, a 3 éves tervnek egybeállítására csakis saját anyagi erőforrásait vette figyelembe. Nem számolt tehát sem állami, sem törvényhatósági, sem egyéb közületi vagy magántőke bevonásával, sem esetleges kölcsön felvételével. Figyelembe vette azokat a reális bevételi forrásokat, amelyek 3 év alatt fokozatos fejlődés során feltétlenül rendelkezésre állanak. A kiküldött bizottság a 3 éves terv végleges elkészítésénél már figyelemmel volt azokra a szempontokra is, amelyeket az állami 3 éves terv felölel, s amely feltétlenül érinti városunkat is, egyúttal igénybe kívánja venni az egyéb közületi és - elsősorban lakásépítésre gondolunk - a helyi társadalom áldozatkészségét is. Városunk, mint jellegzetes gyárváros, kell, hogy belekapcsolódjon a 3 éves terv megvalósításába. Sajnos jelenleg a gyárak által készített, vagy készítendő 3 éves terv még nem ismeretes, és így ezt nem áll módunkban részleteiben ismertetni és vizsgálni ennek viszonyát a város 3 éves tervéhez. A fedezetek megállapítása után vizsgálnunk kellett azokat a kérdéseket, amelyek sürgősség és fontosság szerint irányítják a tervgazdálkodásunkat. Elsősorban természetesen az újjáépítés kérdését tartottuk szem előtt, de ezzel párhuzamosan, mint legfontosabb problémánkra gondolunk lakásügyünk megoldására, éspedig ingatlanok szerzésére és kislakások építésére, továbbá a közellátási és közegészségügyi kérdéseink megvalósítására, szociális feladatainkra és kulturális fejlődésünkre. Ezek mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül közlekedési ügyünk hiányosságát, amelyek megjavítására - bár nem tartozik a tervezettel összefüggően a legszorosabban vett városi feladatok közé - feltétlen mindent el kell követnünk. Közérdekű üzemeink sajnos nem képezik a város tulajdonát, ezek közül a víz és villany üzemek kérdésében a város képviselőtestületének mégis van beleszólási joga. Az Ister Magyar Vízmű Rt. és a Phőbus Villamossági Rt. kérdése már nagyon sokat szerepelt közgyűléseinken és most, ha ismételten, bár csak érintőleg is, ezen 344