Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

Bűnös az Nbr. n. 10 §-al kiegészített Nbr. 15. § 2. pontjában meghatározott és folyta­tólagosan elkövetett népellenes bűntettben. A Népbíróság ezért Dr. Hess Pál vádlottat az Nbr. 16. § helyében lépő Nbr. n. 11. § 1. bek. b. pontja 254 alapján az Nbr. n. 2. § utolsó bek. 55 alkalmazásával 10 /tíz/ hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és 10 évi hivatalvesztésre, politikai jogai gya­korlásának ugyanilyen időtartalmú felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre ítéli. A népbíróság az Nbr. 3. § helyében lépő Nbr. n. 1. § 8. pontja alapján dr. Hess Pál vádlottnak Újpest megyei várossal szemben fennálló nyugdíjigényét megvonja, ugyanezen törvény alapján azonban a vádlott feleségének, dr. Hess Pálné szül. Lukács Etelka nyugdíja igényét fenntartja. A Btk. 94. § alapján vádlott előzetes letartóztatásából 3 /három/ hónapot és 20 napot a bíróság kitöltöttnek vesz. A szabadságvesztés-büntetést megkezdésének napjától a hivatalvesztés és po­litikaijogok gyakorlatának felfüggesztését a szabadságvesztés-büntetésnek vagy a szabadságvesztés-büntetés elévülésének befejezésétől kell számítani. 253 Nbr.: a népbíráskodásról szóló 81/1945. M. E. sz. rendelet; Nbr. n.: az ennek módo­sításáról szóló 1440/1945. M. E. sz.rendelet. Az Nbr. 15. § 2. pontja szerint népelle­nes bűnös az, „aki az 1939. évi szeptember hó 1. napját követő időben közhivatali ténykedése során a nép egyes rétegei ellen irányuló törvények és rendeletek végre­hajtásában a számára előírt ténykedést túlhaladva, olyan tevékenységet fejtett ki, amely a személyes szabadságot vagy a testi épséget veszélyeztette vagy sértette, vagy egyes személyek vagyoni romlását elősegítette". 254 „... amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem rendel, a 15. § 1-6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő bünteté­seket lehet alkalmazni: a) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében öt évtől tíz évig terjedhető fegy­ház vagy b) öt évtől tíz évig terjedhető börtön. 255 Itt feltehetően az utolsó előtti bekezdésre utalnak valójában, amely szerint: „Ha az enyhítő körülmények annyira nyomatékosak vagy olyan nagy számmal forognak fenn, hogy a cselekményre meghatározott legenyhébb büntetési nemnek a cselek­ményre meghatározott legkisebb tartama is aránytalanul súlyos lenne, a cselek­ményre megállapított legenyhébb büntetési nemnek a Btk.-ban megállapított leg­kisebb tartama alkalmazható. Enyhébb büntetési nem alkalmazásának - a Btk. 92. §-ának felhívásával nincs helye." 312

Next

/
Oldalképek
Tartalom