Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

A felmerült 1200 P bűnügyi költség és az ezután felmerülő bűnügyi költségeket a Bp. 479-480. § alapján a vádlott köteles megtéríteni. A bíróság az Nbr. 52. § alapján elrendeli, hogy az ítélet jogerőre emelkedés után a budapesti Népügyészséggel, az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatallal, Újpest megyei város Polgármesteri Hivatalával, Központi Választmánnyal és a Lakáshivatallal a Bp. 330. § alapján pedig mellékbüntetések nyilvántartása végett Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alispáni Hivatallal közöltessék. Indoklás A vád és védelem tekintetében a bíróság utal az iratok tartalmára a Te. 112. § alapján. A bíróság a következő tényállást állapította meg az alább felsorolandó bizonyítékok alapján. Vádlott beismerése szerint 1909-ben került Újpest város szolgálatába. 1939-ben helyettes polgármester, majd 1943-ban polgármestere lett a városnak. Újpest megyei városnál a zsidóügyek intézésével megbízott tisztviselő, dr. Bakó Oszkár

256 tanácsnok 1942. május hó 18-án 20011/1942. szám alatt előterjesztést tett a polgármesterhez - vádlotthoz -, melyben kérte a nagy tejhiányra tekintettel a tejjegy bevezetését, továbbá a zsidó tej vállalatoktól a tejárusítási jog megvonását. Vádlott 1942. június hó 1 -én kelt 20972/1942. sz. előterjesztésben kéri az alispánt (Endre Lászlót"

57

), hogy tegyen előterjesztést a közellátási miniszterhez a tejjegy bevezetésére, a tejtermékek forgalmának korlátozására, így a zsidó tejvállalatoktól a tejárusítási jog elvonásával, továbbá a zsidóságnak a tejellátásból való kizárására. Endre László alispán 6261/közeli/1942. számú leiratában közli, hogy a kért tárgyban már felterjesztést tett a közellátási miniszterhez 1942. június 3-án, így 256 Dr. Bakó Oszkár 1941 -tői Újpest város tanácsnoka volt. A német megszállás előtt a gazdasági ügyeket, 1944. március 19. után a zsidóügyeket vezette. A gettósítás végrehajtója és a deportálás fő szervezője Újpesten. Háború utáni sorsa ismeretlen. 257 Endre László (1895-1946) 1919-től szolgabíró Gödöllőn, 1923-tól ugyanott főszolgabíró. 1938-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, a német megszállás után a Belügyminisztérium államtitkáraként a zsidóság deportálásának fő szervezője. A népbíróság halálra itélte, háborús bűnösként kivégezték (Lásd: Az EndreBaky-Jaross per. Sajtó alá rendezte, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Karsai László és Molnár Judit. Bp., 1994.) 313