Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A gyalogsági nagy támadás - Május 21., hétfő - A roham - A vár déli körletében

lévő bejáró kapujánál állította fel, hogy az itt elvonuló honvédcsapatokat megfelelően pásztázhassa. Az ide beosztott Ceccopieri-gyalogság körülbelül ötven embere, az itt jelen volt Scherpon őrnagy kijelentése szerint készségesen segédkezett, úgyhogy a lövegek átvitele az ő segítségükkel gyorsan történt meg. Még tisztjeik is sajátkezüleg segédkeztek ebben, azonban már késő volt. A két 18fontos, majd pedig a két 12fontos löveg is hamarosan a honvédek kezére jutott. Az Allnoch ezredes által a Vízmüerődből a felső várba felrendelt 12. gyalogezredben 13. és 15. század a Palotakerten keresztül a királyi várpalota felé húzódott, a Palotakertet a Duna felől szegélyező házakból alulról, a gróf Sándor-palotából és a Hadiszertárból felülről pásztázó, szakadatlan puskatűzben, ilyképpen érzékeny veszteséggel, abban a pillanatban ért a királyi palotához, amikor az már minden oldalról tűz alatt állott és a Ceccopieri-legénység maradványa a királyi palota sarkán az ellenségre tüzelt. Scherpon őrnagy most a vár ezen részének csapataival a királyi palotában védelemre akart berendezkedni, s ha csak rövid időre is, ezt a helyet még tartani szándékozott, különben is teljesen tájékozatlan volt a felől, hogy a vár többi részében mi történt. Legalább is arról, hogy az már a honvédek kezén van, nem volt még biztos tudomása. így még egy kedvező fordulat lehetőségét is remélte. A palotának a tűztől megkímélt részében, az ablakokat az ott talált bútorzattal és ágyneművel eltorlaszolni kezdte és ily módon az ellenséges lövések ellen biztosítani próbálta, de már nem volt elég ideje ahhoz, hogy ezt befejezze. Az alsó Palotakapu védelmére rendelt 2. Ceccopieri-század ugyancsak a palota udvarán át vonult vissza a nyomába törekvő honvédek elől. Ezek azonban nem e kapun, amelyet négy öl magasságban kövezetkockák torlaszoltak el, hanem a második teraszon át, melyről szintén egy kis kapu vezet az „Újvilág" területére, nyomultak be és a Ceccopieri-század útját elvágták. így minden oldalról körülvéve, nemsokára Scherpon csapatai is megadták magukat. Scherpon bemondása szerint ebben az utolsó ütközetben estek el Mühlwerth főhadnagy, Rosenzweig, Rosa és Fiedler hadnagyok, a 34. gyalogezredbeli D'Alaglio, a vonatcsapatbeii Stäche hadnagy, Schöllinger tüzérfőhadnagy, Pölland százados, Schäffer főhadnagy, Bellmond, Müller és Rosenberg hadnagyok.

938 * 938 Katona: Budavár {Koller) 257-259. o. 326