Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - Komárom felmentése után Bécs ellen vagy Budára? A feldunai hadsereg hadműveleti helyezete. Április 14. befolyása a döntésre
Utólag sokan hibáztatták Görgeit azért, hogy az április 28-án és 29-én Klapkával, Damjanichcsal és Bayerrel 141 folytatott megbeszélés 142 alkalmával Görgei, Kossuth kívánságának eleget teendő, nem a Bayer által ajánlott és Pozsony ellen irányuló támadó hadműveletet, hanem a Klapka által ajánlott másik megoldást fogadta el, amely szerint a hadsereg kisebb része Győrnél figyelje a Pozsony körül gyülekező császáriakat, nagyobb része pedig, az eredmény gyorsítása és biztosítása érdekében, Buda ellen forduljon, melynek aránylag kis védőrségét túlerejével megrohanja, legyűri, s ezzel a hadipóttárak, az utánszállítás, a Lánchíd, a Duna s nem utolsósorban a kormány székhelyének kérdését is egy csapásra megoldva, az így megjavult előfeltételek birtokában, a most rövid időre abbahagyandó támadó hadmüveletét Pozsony, illetve Bécs ellen folytassa. 143 Ennek a határozatnak az alapgondolata köznapi nyelven az volt, hogy Görgei előbb a saját háza táján tesz rendet, s ha ezzel a nemzet áldozatkészségét felfokozva, ebből újabb erőt merített, ha seregének szükségleteit pótolta, akkor áll ki újabb harcra. De így is csak az erőviszonyok és eshetőségek alapos mérlegelése után. Mert ha százszorosan is igazság, hogy a megvert ellenséget üldözni kell, egészen a teljes megsemmisülésig, de [az is, hogy] megfontoltan, csak saját erőnk beható számbavétele alapján! Azt tehát, hogy egy hosszú hadjáratban megfogyatkozott és megkopott forradalmi hadsereget, részben önként vállalt, részben ráoktrojált erkölcsi kötelességein felül újabbakkal (április 14.) megterhelve, az ellenséges állam (de részben rokonszenvező lakosság) területére s az ennek segédforrásaira támaszkodó ellenséges (de nem teljesen idegen) hadseregnek nekivinni, s annak uralkodóját (ki egyúttal nekünk törvényes uralkodónk) megalázó békére kényszeríteni 141 Görgey István II. k. 256. o. 142 Nem pedig „haditanácson", - ami alatt egy, a szolgálati szabályzatban pontosan körvonalazott, bizonyos feltételekhez és alakiságokhoz kötött és bár a parancsnokot nem kötelező, de mégis szavazás útján határozatot hozó értekezletet értünk. 143 Görgey István II. k. 256. o. 91
