Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - Komárom felmentése után Bécs ellen vagy Budára? A feldunai hadsereg hadműveleti helyezete. Április 14. befolyása a döntésre

ezt már semmiféle stratégia vagy mondjuk egyszerűbben: a józan ész, nemcsak hogy nem követelhette, de egyenesen tiltotta. Mindeme tényezőkön kívül még két olyan tényező játszott szerepet a nagy kérdés eldöntésében, hogy mi legyen ezután, amelyről csak egy bizalmas megbeszélés keretében lehetett nyíltan beszélni. Az egyik a debreceni Függetlenségi Nyilatkozat ténye, a másik az orosz veszély mind határozottabban alakot öltő sejtelme volt. * A feldunai hadsereg feladata ugyanis - éppen április 14. következtében - határtalanul súlyosbodott azzal, hogy a tisztán hadműveleti tényezőkön kívül, a katonák által nem ok nélkül annyira utált politikai tényezőkbe bonyolódtak. Sem a fővezér, sem alvezérei nem nyomhatták el lelkük mélyén azt a kínzó vádat, hogy míg ők Magyarország fennmaradását, legalább egyelőre kiverekedtek, addig a debreceni zöld asztal mellett az egyszerű bizakodás már határt nem ismerő elbizakodottsággá nőtt. A hadsereg sikereinek hatása alatt a politika, melynek szárnyait mostanáig az önfenntartás legsúlyosabb gondjai bénították, tollászkodni kezdett s minden átmenet nélkül a legnagyobb problémák felett vélt könnyedén átrepülhetni. Akiknek eddig az volt a legnagyobb gondjuk, hogy otthonukból kiszorulva, miképpen tengessék életüket az önkéntes száműzetés kezdetlegességei és sanyarúságai, jobban mondva Debrecen akkori falusias viszonyai közepette, most vérmes terveket szőttek. Akik eddig annak örültek, hogy az önvédelem szűk határai között nemzeti lé144 Még Napóleon sem tehette meg büntetlenül, hogy annyi babérral koszorúzott hadseregét 1812-ben Franciaországból Oroszországba vitte. És vajon, ha az orosz tél nem is teszi tönkre, hát Szibériába követte volna-e a szűkebb hazájából így kiszorított orosz hadsereget? A mi esetünkben a visszavonuló császári hadsereg vagy az osztrák Alpokon vagy Csehországon vagy mindkettőn keresztül, a vele rokonszenvező s így öt segítő német államok területére vonult volna vissza. Ugyanígy az uralkodó is. Mi történik ez esetben? Feltéve, hogy a császári hadsereg ezt hagyja, még akkor is, ha az orosz beavatkozás elmarad. A rosszul elindult gondolatsorozat ily abszurd folytatása legjobban szemlélteti az egész tarthatatlanságát. Az a Napóleon, aki a stratégia utolérhetetlen tanítómestere volt s akinek az egész világ hadtörténelmében legnagyobb szabású hadműveleteit csodálva, dicsőségét még úgyszólván közvetlen szemlélve, nőtt fel a szabadságharc résztvevőinek idősebbik része s akinek tanításain és példáján alapult a szabadságharc egymással szemben álló hadseregeinek s azok vezetőinek tudása! 92