Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - Komárom felmentése után Bécs ellen vagy Budára? A feldunai hadsereg hadműveleti helyezete. Április 14. befolyása a döntésre

téssel és sikeresen teljesítették is. Ha tehát azonban - mint ahogy elő is fordult a teljesítményt nem bírták fokozni, akkor éppúgy, mint a Napoleon előtti raktárélelmezés korában, a hadseregnek kellett az adott viszonyokhoz alkalmazkodnia. * Messzire vezetne, ha a Welden-hadsereg lezüllöttségére, az olasz harctérről győztesen visszatérő császári csapatok lassú, fokozatos beérkezésére, az orosz segély távolságára, ezzel szemben pedig saját seregünk győzelmi lendületére és a császárváros lakosságának irántunk való rokonszenvére stb. is kiterjeszkednénk. Ezeket a bírálók többnyire úgy csoportosítják, hogy nehéz kivonnunk magunkat ama benyomás alól, hogy a Görgei-hadsereg 1849 május havában talán a békét diktálhatta volna Bécsben, ha oda, nem pedig Buda alá vonul. Közelebbről véve szemügyre ezt a kérdést, rögtön kitűnik, hogy ez nem olyan egyszerű, hanem ellenkezőleg, nagyon is bonyolult kérdés, melynek útvesztőjében a tájékozatlan egész biztosan eltéved. Más háborúkban, más hadvezérek is, nem egyszer állottak döntő elhatározás előtt és nem egyszer hibáztak rá a valamennyi között legrosszabb megoldásra. Az utólagos bíráló hiába töri a fejét rajta, hogy ez miként volt lehetséges. Hiszen a bírált hadvezér sem hagyhatta figyelmen kívül azt, ami aztán utólag előnyösebbnek bizonyult. Ennek pedig szerintem az a természetes magyarázata, hogy az eseményeket irányító hadvezér az események fejlődése alatt, úgyszólván bennük élve, másként látja a dolgokat, mint a kívülről és még inkább az utólag szemlélődő. Az elhatározására befolyást gyakorló, részben kevéssé, részben rosszul tudott - s ez főleg az ellenség viszonyaira vonatkozik-tényezők ismerete esetleg más elhatározásokra sarkallja, mint amilyet a bírálat az említett tényezők utólag megállapított, teljes ismeretében tőle elvárt volna. A hadvezér csak akkor hibázhat végzetesen, ha e tényezők megismerését elhanyagolta, ha elhatározását helytelen adatokra alapította vagy, ha a helyes adatokból helytelen következtetésekre jutott. Vajon ezek közül melyik történt Komáromnál? 90