Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

ADATTÁR - 9. Adatok a Lánchíd robbantásának történetéhez

13-án éjjel több ezer tömör golyó, gránát és bomba zúdult a városra, egyesek a mai terézvárosi plébániatemplom tornyát érték, Budapest lángtengerben úszott. A lakosság nagy része ekkor már a környékre, főleg a mai városligetbe menekült, melynek északi szegélyén a szolnoki vasútvonal húzódott végig. A pályaudvarról ide tolatott üres vasúti kocsikban kapott szállást a hajléktalanok egy része az egész világ elől a maga számára foglalva le nemcsak az utasok „férőhelyét", de az első » vaggónlakó " szomorú dicsőségét is. A munkára kényszerült, vagy a házukat tüz és fosztogatás ellen védő bátrak között helyükön maradtak volna a pesti postások is. De a gondjaikra bízott javak megmentésének felsőbb érdeke kiparancsolta őket szokott munkahelyükről: a pesti postahivatal áthurcolkodott az „ Üllői", vagyis a mai „Mária Terézia " laktanyába, mely akkor hetedik éve állott s erős, védelemre is hivatott falaival még a várbeli golyók ellen is biztonságot nyújtott. A pestmegyei nemzetőrség IV. zászlóaljának parancskönyve, melyet a csapat zászlójával együtt a M. Kir. Hadimúzeum őriz, szűkszavúan bár, de ezt az adatot hagyta ránk. Sajnálatos, hogy többet nem, ezekből a nagy napokból, melyeknek minden kis mozzanata olyan becses nekünk. Bizonyára itt maradt azután május 21 -ig, amikor a veszély megszűnt és a két felzaklatott testvérváros lakói visszatérhettek otthonaikba. Amint a győztes honvédek elvonultak Komárom felé, ismét a pestmegyei nemzetőrség IV. (budapesti) zászlóalja vette át a város őrizetét. A térparancsnokság a város fontosabb pontjait őrségekkel rakta meg. így a Károly kaszárnya (ma Központi Városháza) 2. kapujánál elhelyezett 21 főnyi őrségnek egy része a postahivatalnál állott posztot. Sajnos, már nem sokáig. Július 12-én bevonultak a császáriak, a postahivatalt a megszállók vették át, ősszel beolvasztották az osztrák birodalom postaintézményébe, melyből azután csak a kiegyezés szabadította ki. vitéz Aggházy Kamii ny. ezredes, a M. kir. Hadimúzeum igazgatója 9. Adatok a Lánchíd robbantásának történetéhez Csoportosítom az egykori hírlapok följegyzéseit. A Pesti Hírlap 1849. május 22-iki számában ez van: „A budai hídfőt Auer ezredes lángba akará röpíteni, hanem 417