Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények Budapesten - A budai vár erödítészeti értéke és helyzete 1848 végéig. A budai vár védelemre való berendezése 1849-ben. Gyalogsági és tüzérségi megszállása 1849 április végétől

sem, mert feltételezhető volt, hogy Pest fékentartására és a Duna egyetlen állandó hídjának, a Lánchídnak biztosítására, egy szakavatott és tettrekész parancsnok kezében és ostromszerekkel nem rendelkező, ostromlásban járatlan ellenféllel szemben még ez a „sárfészek" is, legalább hetekre alkalmas.

250 Ezt a munkát Hentzi tábornoktól, a hadviselt és sokoldalú műszaki ismerettel és tapasztalattal rendelkező öreg katonától joggal várhatták el. Hentzi a várakozásnak meg is felelt és a budai várat olyan állapotba helyezte, hogy az 17 napig tarthatta magát Görgei seregével szemben. A budai vár helyreállítási munkálatai tulajdonképpen már 1849. január 5-e után megkezdődtek, amikor Windisch-Grätz Budapestet megszállotta. A munkálatok vezetését a Budán internált, majd a kivonuláskor itt felejtett és Windisch-Gratznél azonnal szolgálattételre jelentkezett Hentzi Henrik tábornokra bízták. Hentzi tábornok mindenekelőtt a vár körfalának és egyes műveinek helyzetét és állapotát tanulmányozta. így meggyőződést szerezhetett arról, hogy mi az, ami aggálymentesen eddigi állapotában hagyható mi az, ami javításra szorul végül pedig mi az, amit komoly esetben átalakítani vagy egészen újonnan létesíteni kellene. Neki, mint szakembernek, bizonyára meg is voltak a maga fokozottabb igényei, melyeket azért nem, vagy csak részben elégíthetett ki, mert „a pénz mindig kevés és mindig fontosabb dolgokra kell". így történhetett, hogy az általa tervezett új építkezések közül a téli hónapokban csak a Lánchíd kijáratait elzáró védőházak és a Lánchíd balparti kijáratát az Újépülettel összekapcsoló palánk készült el. A vár tulajdonképpeni helyreállítási munkálatai azonban továbbra is csak papíron vártak a végrehajtásra. A január óta eltelt négy hó mindenesetre alkalmat nyújtott Hentzinek arra, hogy a budai várat belülről alaposan megismerje, s mint jó és szorgalmas lovasnak arra is, hogy a vár környékét a támadó, illetve ostromló természetadta állásaiból is szemügyre vegye. * 250 Az 1900-as évek párisi „Fort Chabriol"-ja, a londoni „Houndsditch"-e, 1936 sevillai Alcazarja kitűnő utópéldák. 134