Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények Budapesten - A budai vár erödítészeti értéke és helyzete 1848 végéig. A budai vár védelemre való berendezése 1849-ben. Gyalogsági és tüzérségi megszállása 1849 április végétől

Amikor április 24-én a báró Jellacic táborszernagy és horvát bán parancsnoksága alatt álló hadtest utolsó csapatai is átkeltek a Duna jobbpartjára, Hentzi tábornok, a budai vár parancsnoka, a Pestet Budával összekötő hajóhidat utászaival felgyújtatta s ezzel a Pesttel való összeköttetést megszakította. Egyidejűleg hirdetmények útján felhívta a vár lakosságát, hogy magát a szükséges élelmiszerekkel 2 hónapra lássa el, azok pedig, akik erre nem képesek, hagyják el a várat.

251 Ettől a naptól kezdve egészen május 3-ig, Hentzi azon iparkodott, hogy a vár elégtelen vágómarhakészletét pótolja, a budai cs. kir. katonai élelmezőraktár

252 készleteit beszállítsa, a vár csekély gyalogsági lövöszer-, gyutacs-, és tüzérségi gyújtó-készletét növelje, főleg pedig, hogy az avult erődítéseket tarthatókká alakítsa. Hentzi tábornok személyes irányítása mellett Pollini és Gorini mérnökkari századosok vezetésével nagyszámú munkaerő dolgozott a vár gyengébb helyeinek kijavításán. Ugyanakkor a lövegek leplezéséről, valamint a szükséges mellvédekről is gondoskodtak. Az árkászokon az utászokon .és az összes csapattestekből összeszedett 200 katonán kívül a környékbeli sváb községekből toborzott és jó munkabér mellett alkalmazott többszáz polgári munkás állott rendelkezésükre. Szorgos tevékenységet fejtett ki a lövőszergyártás terén a hadiszertár, melynek élén mint ideiglenes tűzszerész-mester, Obermüller 5. tüzérezredbeli hadnagy állott. Az óbudai cs. kir. ruházati bizottság raktárából a még ott található ruházati készleteket fogatokkal és a „Nádor" gőzhajón Budára szállították. A várparancsnok erélye és szakértelme ezeknek a munkálatoknak gyors végrehajtását tette lehetővé.

253 A városi vízmüvet, melynek szivattyútelepe a Lánchíd budai hídfőjének déli oldalán állott, Hentzi északról is, délről is palánkkal vétette körül, a [mai] Clark Ádám téren pedig gerendákból hevenyészett védőházat is épített. Az üzem menetét pedig akként biztosította, hogy a szivattyútelep munkásszemélyzetét és lovait, melyek a víznek a városi alsó vízműből a várba való felszivattyúzását végezték, nem a polgárság terhére, hanem az élelmező raktárból élelmezte. Ezzel a lakosságot is fenyegető vízhiánynak akarta elejét venni. A tűzveszély esetére szóló első rendelkezése az volt, hogy megbízta Kleinheinz Ferenc chevauxlegers századost a tűzoltás vezetésével. Ezen felül elrendelte, hogy a lakosság a padlásokról a gyúlékony anyagokat eltávolítsa. E rendelkezés végrehajtásáról Nerodolik József város251 Katona: Budavár {Koller) 201. o. 252 A mai Radetzky-laktanya helyén, II. Pálffy tér 3. sz. alatt volt. 253 Katona: Budavár {Koller) 201-202. o. 135