Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

nisták és Hackspacher István szociáldemokrata vasmunkás álltak. Münnich Ferenc májusban a frontra ment, Jancsik és Hackspacher már kevesebb eréllyel látták el az irányítást. Ekkor a Vörös Őrséget a budapesti hadtestparancsnokság alá rendelték. A Vörös őrség felállításáról szóló rendelet 1919. március 30-án született, amely kimondta: ,,A Magyar Tanácsköztársaság belső' rendjének megalapozása és fenntartása a Vörös Őrség feladata. A Vörös Őrség egyben a Vörös Hadseregnek kiegészítő részét képezi ... A Vörös őrség felállításával egyidejűleg az összes rendőri vonatkozással bíró karhatalmi alakulatok megszűnnek ... A Vörös Őrség parancsnokai lehetőleg a proletárság katonai tapasztalatokkal rendelkező elemeiből kerüljenek ki."

1 Érthető, hogy már ebből következően is az automatikus átvétel csak a rendőrség alsóbb állományára és a népőrségre vonatkozott. Magasabb parancsnokok csak kellő elbírálás után kerülhettek kinevezésre. Létrehoztak a Belügyi Népbiztosság, a Munkás- és Katonatanács és az egyesült párt egy-egy küldöttjéből egy bizottságot a fővárosban, mely minden jelentkezőt felülvizsgált. A vizsgálatot csak akkor folytatták le, ha megelőzően nyolc napig a jelentkező neve közszemlére volt kitéve.

2 A budapesti Vörös Őrség a fővárosi közrendi feladatok mellett a bűnüldözés központi szervét, a központi nyomozó osztályt is magában foglalta. Jelentősebb bűncselekmények esetén az egész országra kiterjedően ők látták el a nyomozást. A Vörös Őrség A Vörös Őrség egészét — a régi törzsállományt és az újonnan jelentkezetteket — rendszeres tevékenysége nevelőmunkával készítették fel tevékenységükre. A szocialista szellemű rendfenntartó alakulatok kialakítása tükröződik oktatási anyagaikból is: ,,A Vörös őrnek abból kell kiindulnia, hogy éppen úgy számíthat adandó alkalommal ő a proletárok támogatására, segítségére, mint megfordítva."

3 Külön figyelmet fordítottak arra, hogy a vörösőröket a bürokráciaellenes, a vaskalaposságmentes ügyintézésre neveljék. ,,A jogkereső közönséggel és különösen a járatlan proletárokkal szemben a legnagyobb készséget, előzékenységet és jóakaratot tanúsítsanak. Kerüljenek minden türelmetlenséget, gorombaságot — egyszóval hassanak oda és támogassák a közönséget abban, hogy a legsimábban és a leggyorsabban ügye elintézéséhez jusson. Szívleljék meg és váltsák valóra azon legelemibb szabályt, hogy a hatóságok és hivatalok vannak a közönségért és nem fordítva."

4 A munkásság egykorú sérelmei között — a Tanácsköztársaságot megelőzően — a hivatalos szervek bürokratizmusa, elzárkózása, az ügyek intézésének kálváriája mindennapi panaszként szerepelt. Az előzőekben láttuk, hogy a fővárosnál már a Népbiztosság, majd a választások után a kerületi munkás- és katonatanácsok külön tájékoztaté)-tanácsadó irodákat állítottak fel a közhivatalok merevségének áttörésére. Ez az alapgondolat indíthatta a Vörös őrség budapesti parancsnokságát arra, hogy Tájékoztató Vörös Őrséget állítsanak fel. A speciálisan kiképzett vörösőröket külön őrszemcsoportba sorolták. Budapestet felosztották körzetekre, s egy-egy körzet gócpontjába tájékoztató vörösőröket állítottak, vasút-, hajóállomásnál, forgalmas utcatorkolatokban. A tájékoztató vörösőrök bal karjukon vörös karszalagot viseltek, melyen feltüntették, hogy az illető milyen nyelven beszél.

5 Kevésbé népszerű, de fontos feladatuk volt az élelmiszerek elosztásánál a rend fenntartása. Külön feladatuk volt a fronton harcolók hozzátartozói elsőbbségének biztosítása. A közrend fenntartásának lényeges része volt a tanácshatalom szigorított rendelkezéseinek biztosítása. A Forradalmi Kormányzótanács statáriumot hirdetett a rablásra, fosztogatásra s bevezette a szesztilalmat. Ugyancsak az ő feladatuk volt a pénzspekuláció letörése is, amely a régi ,,kék pénz" és a Tanácsköztársaság által kiadott fehér színű pénz különböző értékelése miatt lángolt fel. A kereskedők egy része a „fehér pénz"-t nem vagy csak a kék pénznél alacsonyabb árfolyamoii fogadta el. A Vörös Őrség a fővárosi vendéglőkben, mulatókban, kávéházakban rendszeresen razziát tartott, a zugárusok, a zugbankárok és a bűnözők felkutatására. A Vörös Őrség az erkölcsrendészeti feladatkörét a Kormányzótanács diszpozícióinak megfelelően a prostitúció felszámolására, a nemi betegségek háttérbe szorítására használta fel. A fővárosban a prostituáltak számát közel a felére csökkentették. Kisebb részüket a Rákospalotán és Kenyérmezőn létesített átnevelő otthonokba s mintegy 40 százalékát üzemekben helyezték el. A magyar rendőrség történetéljen a Vörös őrség ideje alatt kapott először humánus - társadalmi tartalmat a gyermekrendészet s vált gyermekvédelemmé. ,,A züllött gyermek odakint az utcán akár mint csavargó, akár mint bűnöző, legelőször a vörös őrrel találkozik. Ennek el kell találnia azt a formát és módot, amellyel az ilyen megtévedt emberpalántával szemben fellépjen . . . Semmi olyan felettelne nézzen, amit szó nélkül nem hagyna a saját gyermekénél, így lesz azután a vörös őr az utca nevelője, a gyermekek barátja, a gyermekvédelem igazi katonája."

6 Szervezetileg a Vörös őrség — miként már részben a rendőrség is — túlterjedt Budapest közigazgatási határain, és a fővárosi vörösőr-parancsnoksághoz tartozott Kispest, Újpest,