Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

46. Az élelmezési nehézségek enyhítésének reményében felszántották a Lóverseny teret tot nem tette lehetővé. A jegy rendszer kiterjesztése az élelmicikkek többségére valamelyest igazságosabbá tette az elosztást, de a három kategóriájú élelmiszerjegy a fővárosban politikai veszélyeket hordozott magában. Az ,,A" kategória a teljes adagot jelentette, és ezt csak a fizikai munkások kaphatták meg. A ,,B" kategória a szellemi munkásoké, értelmiségieké, hivatalnokoké, ez már csökkentett adag volt. A ,,C" kategória a burzsoáziáé, amelynek ellátásáról nem kívántak gondoskodni, sjsokakat közülük felszólítottak a főváros elhagyására. Ez a tervezet részben csak terv maradt, de a megtakarítható élelmiszer mennyisége nem állt arányban azzal a politikai veszteséggel, amelyet az amúgy is bizonytalan és ingadozó kispolgári rétegek fokozott létbizonytalanságából származó jobbratolódások jelenthettek, illetve később jelentettek is.

64 Az élelmiszerellátás gondjait — a szűkös készletek mellett — a társadalmi átalakulás okozta változások, a megszűnt nagybirtok helyett belépő termelőszövetkezetek kezdeti nehézségei is fokozták. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a fővárost közvetlenül tápláló mezőgazdasági üzemek — nagybirtokként — mintegy 2 — 300 ezerrel kevesebb ember ellátására voltak hivatva. A háborús évek alatti lakosságszaporulat most súlyos teherként jelentkezett. Nem könnyítette meg a főváros ellátását a túlzott centralizáltság sem, sőt Biermann István már májusban fellép ellene: ,,A tanácsnak megvannak a saját szervei az élelmiszerelosztás lebonyolítására, nincs tehát semmi célja, hogy a fővárost működésében szakadatlanul állami szer47. Szétosztották a gazdagok tüzelőkészletét a rászorulók között