Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

EPILÓGUS A FELSZABADÍTOTT FŐVÁROS ÉLNIAKARÁSÁRÓL

309. Az első szabad május elseje a Hősök terén felállítását. Február 25-én elrendelte az élelmiszerkészletek kötelező bejelentését és az étkezési jegyek bevezetését. A főváros területén fejenként 10 deka kenyér vagy 7 deka liszt, vagy napi egy tál étel kiszolgáltatására jogosító étkezési jegyeket rendszeresítettek. A kormánybiztos rendelkezett arról is, hogy Nagy-Budapest területén minden mezőgazdasági és kertgazdasági termelésre alkalmas területet meg kell művelni, s „aki a megművelést maga nem tudja vagy nem akarja elvégezni, ott a tulajdonjog sérelme nélkül az idei termés azt illeti, aki a föld megművelését elvégzi". Budapest közellátásának biztosítása emberfeletti munkát igényelt. Hatalmas feladatot jelentett az egészségügy megszervezése is. A már említett első egészség- Az egészségügyi rendeletek kiadása után, február 5-én a polgármester elrendelte az egészségügyi szaksze- ügy szervezése mélyzettel való ellátás érdekében, hogy a főváros területén levő valamennyi egészségügyi intézmény (klinikák, kórházak, szanatóriumok, biztosító intézetek stb.) állapotáról jelentést tegyenek. Felhívta a Budapesten tartózkodó valamennyi orvost, gyógyszerészt, védőnőt, ápolót, hogy a lakása szerint illetékes tisztiorvosnál 24 órán belül jelentkezzék. A főváros közegészségét fenyegető veszélyek elhárítására az orvosi és egészségügyi kérdések irányítására a Budapesti Nemzeti Bizottság január 31-én Egészségügyi Tanácsot létesített, amelynek tagjai közé az ország legkiválóbb orvosait nevezte ki. A veszély nagyságára való tekintettel a tanácsot teljhatalommal ruházta fel, és külön felhatalmazta arra is, hogy szükség esetén vagyon- és magánjogi természetű ügyekben is teljhatalommal rendelkezzék. Az Egészségügyi Tanács az üres tisztiorvosi helyeket azonnal betöltötte, a tisztiorvosok mellé fiatal, mozgékony orvosokat állított be, s utasította a tisztiorvosokat a kerületi rendelőintézetek működésének megindítására, a szegénybeteg-rendelés megkezdésére. Tárgyalt a tanács szovjet orvosszakértőkkel a járványveszély leküzdéséről, és ezekről a problémákról egy szovjet orvosszakértő már február első felében előadást is tartott a tisztiorvosoknak és a melléjük beosztott orvosoknak. Külön munkabizottságokat alakított a tanács a klinikák, a kórházak, a nemi- és tüdőbeteggondozók, az anya- és csecsemővédelmi intézetek, a köz- és magánlaboratóriumok, a gyógyszergyárak, a gyógyszer-nagykereskedések és a gyógyszertárak működésének megindítására. in Budapest története V. 625