Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
A budapesti gyáripar ágazatonkénti fejlődése 1938-1943 Iparág 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1938 1943 Vas- és fémipar 24fii 251 217 233 252 258 104,9 Vas- és fémipar 16 836 2 19 873 15 969 17 292 18 032 1 7 449 103,6 117,6 3 150,1 137,8 153,3 202,9 208,4 228.2 Gépgyártás 156 158 182 188 199 205 131,4 Gépgyártás 29 101 38 559 46 417 49 133 57 024 61 985 213,0 185,1 1 291,0 421,8 469,5 659,2 917,5 495,6 Villamosipar 7 2 268 7 2 283 7 2 106 7 2 307 7 1 986 7 1 811 100 79,8 53,2 55,8 61,3 63,8 84,7 108,2 203,4 Kő- és üvegipar 57 58 57 56 59 60 105,3 Kő- és üvegipar 5 096 5 425 6 357 6 762 5 963 5 463 107,2 22,7 25,0 31,1 41,9 48,6 61,4 270,5 Faipar 154 143 130 132 141 150 97,4 Faipar 3 698 4 767 4 702 5 609 5 965 5 111 138,2 24,0 30,0 35,1 42,9 43,7 81,0 337,5 Csont- és mű200,0 35,3 anyagipar 807 6 199 10 229 10 362 10 279 12 285 200,0 35,3 3,8 1,0 1,3 2,1 3,1 4,4 115,8 Bőripar 44 3 150 26 936 27 911 28 1 006 28 1 118 29 1 023 65,9 32,5 31,6 9,7 12,7 14,5 22,2 27,6 87,3 Gumiipar 3 2 280 3 1 892 6 1 991 7 2 558 7 2 151 233,3 94,3 23,0 23,3 19,1 36,3 58,0 252,2 Sörte-, szőr- és 13 12 12 11 11 84,6 tollipar 245 1,7 582 2,5 311 2,9 220 2,9 220 3,5 183 6,3 74,7 370,7 Fonó- és szövő192 190 197 197 206 209 108,8 ipar 23 505 25 275 23 485 24 578 21 659 19 394 82,5 ipar 183,5 222,8 257,3 321,5 381,0 439,1 239,3 Ruházati ipar 170 170 175 173 184 197 115,9 Ruházati ipar 6 885 7 264 6 804 6 531 5 935 5 526 80,3 57,8 67,5 78,2 99,3 114,9 186,4 322,5 Papirosipar 83 85 89 S8 91 91 109,6 Papirosipar 3 644 4 127 4 488 4 988 4 955 4 815 132,1 26,2 31,8 37,0 50,9 64,3 77,5 295,8 Élelmiszeripar 205 209 210 205 211 215 104,9 Élelmiszeripar 14 959 16 973 18 355 19 407 16 956 17 529 117,2 377,4 408,8 494,1 654,5 731,2 986,4 261,4 Vegyészeti ipar 161 158 151 155 155 161 100,0 Vegyészeti ipar 8 862 9 241 7 814 8 468 8 646 9 280 104,7 141,0 169,4 1 76,0 218,5 272,8 434,2 307\9 Nyomdaipar 78 78 82 90 90 91 116,7 Nyomdaipar 6 430 6 584 6 868 7 871 8 615 8 841 137,5 45,8 50,9 56,4 76,7 95,3 123,9 270,5 1 Üzemek száma. 2 Munkások száma. 8 Termelési érték folyó áron, millió pengőben. mértékben a fa-, papír- és nyomdaipar munkáslétszáma nőtt. Az indokok hasonlóak a gyártelepek számának alakulásánál említettekkel. Növelték munkásaik számát a háború előtti szinthez képest az élelmiszer-feldolgozó, a csont- és műanyag-, a bőr-, a kő-, üveg-, a vegyi- és a vasipar. Jelentősen csökkent a munkások száma a sörte-, a szőr- és tolliparban, a villamosenergia-termelésben, a ruházati, a textil- és a gumiiparban. A budapesti A termelési eredmények összehasonlítható áralapon történő vizsgálata megvilágítja a hábogyáripar ter- r ús iparfejlődés gyors növekedését. 1938 és 1941 között a gazdasági élet egésze s ezen belül az meleseagaza-^ jj )ar j termelés és a budapesti gyáripar is jelentősen fellendült, Az állami nyersanyag-gazdálkodási, munkaerő-stabilizálási és ármeghatározói rendelések és intézményhálózat, a nagy összegű állami megrendelések és azok továbbgyűrűző kihatásai a főváros gyáriparát kedvezően érintették. 1941-ig, az alacsony árszinten tartott villamosenergia-termelést, a csontfeldolgozó- és gumiipart kivéve, mely uté)bbi teljesen elvesztette nyersanyag piacait és a műgumi gyártására még nem tért rá, valamennyi iparág jelentősen növelte termelését. A legnagyobb termelésfelfutás a géjnpar, a papirosfeldolgozás és -termelés, a kő- és üvegipar, a faipar, a sörte-, szőr- és tollipar keretein belül figyelhető meg. 1938-hoz képest több mint egyharmaddal emelkedett a termelés a textil-, az élelmiszer-, a ruházati és a nyomdaipari ágazatokban. A közvetlen hadi-
