Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

anyaggyártásban részt nem vevő vas- és fémipari fővárosi gyárak termelése erősen visszaesett, főleg a német dömpingáruk, a leszűkült exportlehetőségek, a nyersanyag- és munkaerőhiány miatt. A fővárosi vas- és fémipar elsősorban feldolgozó ós tömegcikkipari jellegű vállalatokból tevődött össze, az iparág domináló gyárai Pest környéken és vidéken helyezkedtek el. Ennélfogva a fővárosi vas- és fémipari ágazat a háborús évek konjunktúrájából csak igen szerény mértékben részesedett. A budapesti gyáripar termelése ágazatonként, változatlan áron* 19:18-1943 Iparúg 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1938 1941 1938 1943 Vas- ós fémipar 141,0 181,0 151,3 145,8 158,2 153,3 103,4 108,7 Gépipar 221,9 351,0 463,0 440,9 513,8 524,0 198,7 236,1 Villamosipar 63,7 67,3 67,3 59,9 65,6 61,8 94,0 97,0 Kő- és üvegipar 27,2 30,1 34,1 39,3 37,9 35,1 144,5 129,0 Faipar 28,7 36,2 38,6 40,3 41,9 46,3 140,4 161,3 Csont- ós műanyagipar 4,5 1,2 2,0 2,4 2,6 44,4 57,8 Bőripar 37,8 11,7 14,0 13,7 17,3 15,8 36,2 41,8 Gumiipar — 27,7 25,6 17,9 28,3 33,1 64,6 119,5 Sörte-, szőr- és tollipar 2,0 3,0 3,2 2,8 2,7 3,6 140,0 180,0 Fonó- és szövőipar 220,0 268,7 282,4 301,9 297,0 250,8 137,2 114,0 Kuházati ipar 69,3 81,4 85,8 93,3 89,6 106,5 134,6 153,7 Papirosipar 31,4 38,4 40,6 47,8 50,1 44,3 152,2 141,1 Élelmiszeripar 452,5 493,2 542,4 614,6 570,1 563,3 135,8 124,5 Vegyészeti ipar 169,0 204,3 193,2 205,2 212,7 248,0 121,4 146,7 Nyomdaipar 54,9 61,4 62,0 72,0 74,3 70,8 131,1 128,9 * Az adatok millió pengőben. Magyarország hadbalépésétől az ország német megszállásáig terjedő időszakra a hadiipari termelés nyomta rá a bélyegét. A gépipar mellett főleg a vegyészeti, ruházati, fa-, gumi-, kő-, sörteipar növelte meg termelését, és fokozódott az energiatermelés. Mérsékelten nőtt a termelés a vas- és fémipari, az építőanyag-, a textil-, a papirosfeldolgozó-, az élelmiszer- és a nyomdaipari ágazatokban. Visszaesett a csont-, a műanyag- és a bőripar. A háborús évek termelése rányomta a bélyegét az ipar szerkezetének alakulására is. A főváros gyáriparán belül a békeévekben is a döntő súlyt jelentő nehézipar részesedése 40,8 százalékról 48,9 száizalékra emelkedett. A könnyűipar százalékaránya viszont 29,5-ről 25,0 százalékra csökkent. Az élelmiszer-feldolgozó iparág ugyancsak 3,6 százalékkal esett vissza. A nehéziparon belül a gépipar fejlődése a legszembeötlőbb. A csaknem 10 százalékos részesedési aránynövekedés teljesen rendkívüli s csupán a háborús helyzet következménye. Az iparcsoporton belül A budapesti gyáripar termelésének megoszlása ágazatonként* 1938-1943 Iparág 1938 1939 1940 1941 1942 1943 Vas- és fémipar 9,2 9,8 7,5 7,0 7,3 7,1 Gépipar 14,6 19,0 23,1 21,0 24,0 24,3 Villamosenergia-termelés 4,2 3,6 3,4 2,9 3.0 2,9 Építő anyagipar 1,8 1,6 1,7 1,9 1,6 1,6 Vegyipar 11,0 11,0 9,6 9,8 9,8 11,5 Gumiipar — 1,5 1.3 0,9 1,3 1,5 Nehézipar 40,8 46,5 46,6 43,5 47,0 48,9 Textilipar 14,4 14,5 14,0 14,4 13,7 11,6 lluházati ipar 4,6 4,4 4,3 4,4 4,1 4,9 Bőripar 2,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 Szőr-, tollipar 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Csont- és műanyagipar 0,3 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Faipar 1,9 1,9 1,9 1,9 2,0 2,1 Papirosipar 2,1 2,0 2,0 2,3 2,3 2,1 Nyomdaipar 3,6 3,3 3,0 3,4 3,5 3,3 Könnyűipar 29,5 26,9 26,0 27,2 26,6 25,0 Élelmiszeripar 29,7 26,6 27,4 29,3 26,4 26,1 * A százalékos részesedésadatok a MOI termelői árindex alapján (1929 = 100) kerültek kiszámításra. 35* 547