Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
Béke Párt!" Szeptemberi röpirataik mára főváros nyílt várossá nyilvánítását követelték. Az aktív politikai felvilágosítás, a függetlenségi mozgalom gondolatának ébren tartása, az erők 'összefogása a Béke Párt feladata lett. A KMP idején bekövetkezett letartóztatások leszűkítették a párt szervezeti bázisát. A névváltoztatás nem eredményezte a hatósági terror csökkenését. A pártépítés e súlyos körülmények között sem volt eredménytelen: a fővárosban 1943 végéig több üzemben álltak helyre a párt kapcsolatai. A KMP Központi Bizottságának a belső és nemzetközi okokra visszavezethető — kétségtelenül nem probléma nélküli — döntését nem követte a baloldali erők tömörülése. Nem történt meg a már régen aktuális egység megteremtése a kommunista mozgalomban sem. A még megmaradt és működő'kommunista csoport, amelyet Demény Pál fogott össze, nem ismerte fel, hogy a Béke Párt megalakítása után ideológiai változtatásra lenne szükség. A Kommunista Párt nevének további használata a Demény-csoport részéről nehezítette a Béke Párt helyzetét. A csoport egyes tagjainak — mint azt a Klementféle vegyiüzemnél láttuk — jó kapcsolata volt a tényleges Kommunista Párttal. Viszont a KMP is csak elég későn — 1944 őszén - jutott el annak felismeréséig, hogy a függetlenségi mozgalom erősítése is megkívánja a KMP és a Demény-csoport pozitív erőinek egyesítését. E kérdés akut voltát igazolja, hogy a szűk szervezeti bázisú KMP mellett, s az egység hiányában, néha a KMP politikájára károsan hatóan dolgozott a Deményfrakoió. Ez annál is inkább hiba volt, mert tagjai jól képzett, kommunista szellemiségű, harcos antifasiszták voltak. Számszerűségükre vonatkozóan pontos adataink nincsenek, a különböző visszaemlékezések szerint 1939 — 1944 között a Demény-csoporthoz mintegy 500 — 550 aktív kommunista tartozott. Nagy többségükben munkások voltak. Ha figyelembe vesszük azokat a velük 'kapcsolatban állt szimpatizálókat, akik az antifasiszta irodalmat átvették és terjesztették, a csoport hatósugara mintegy 2500 — 3000 emberre terjedt ki. Ismereteink szerint ezek 90 százaléka fővárosi, illetve főként peremterületi lakos volt. 1943 szeptemberében a fővárosi és környéki üzemekben elégedetlenkedő munkásság elkeseredettségbe fordult hangja szólalt meg a csepeli WM-ben. Az életszínvonal állandó csökkenése, az üzemekben eluralkodó terror s a harctéri események a hangulat forradalmasodását készítették elő. Az üzemekben — így a legfontosabb hadiipari egységnek számító WM-ben — a műszaki hibák, termelési leállások a szabotázs jellegét öltötték. Ezekkel párhuzamosan jelentek meg a 246. ,,Békét a Szovjettel !" — a Deák-csoport illegális röpcédula ja 247. „Hozzák haza honvédeinket !" — a Deák-csoport illegális röpcédula 245. „Le a háborúval !" — illegális röpcédula