Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Béke Párt!" Szeptemberi röpirataik mára főváros nyílt várossá nyilvánítását követel­ték. Az aktív politikai felvilágosítás, a füg­getlenségi mozgalom gondolatának ébren tar­tása, az erők 'összefogása a Béke Párt fela­data lett. A KMP idején bekövetkezett letar­tóztatások leszűkítették a párt szervezeti bázisát. A névváltoztatás nem eredményezte a hatósági terror csökkenését. A pártépítés e súlyos körülmények között sem volt ered­ménytelen: a fővárosban 1943 végéig több üzemben álltak helyre a párt kapcsolatai. A KMP Központi Bizottságának a belső és nemzetközi okokra visszavezethető — két­ségtelenül nem probléma nélküli — döntését nem követte a baloldali erők tömörülése. Nem történt meg a már régen aktuális egység megteremtése a kommunista mozgalomban sem. A még megmaradt és működő'kommu­nista csoport, amelyet Demény Pál fogott össze, nem ismerte fel, hogy a Béke Párt megalakítása után ideológiai változtatásra lenne szükség. A Kommunista Párt nevének további használata a Demény-csoport részé­ről nehezítette a Béke Párt helyzetét. A cso­port egyes tagjainak — mint azt a Klement­féle vegyiüzemnél láttuk — jó kapcsolata volt a tényleges Kommunista Párttal. Vi­szont a KMP is csak elég későn — 1944 őszén - jutott el annak felismeréséig, hogy a füg­getlenségi mozgalom erősítése is megkívánja a KMP és a Demény-csoport pozitív erőinek egyesítését. E kérdés akut voltát igazolja, hogy a szűk szervezeti bázisú KMP mellett, s az egység hiányában, néha a KMP politiká­jára károsan hatóan dolgozott a Demény­frakoió. Ez annál is inkább hiba volt, mert tagjai jól képzett, kommunista szellemiségű, harcos antifasiszták voltak. Számszerűsé­gükre vonatkozóan pontos adataink nincse­nek, a különböző visszaemlékezések szerint 1939 — 1944 között a Demény-csoporthoz mintegy 500 — 550 aktív kommunista tarto­zott. Nagy többségükben munkások voltak. Ha figyelembe vesszük azokat a velük 'kap­csolatban állt szimpatizálókat, akik az anti­fasiszta irodalmat átvették és terjesztették, a csoport hatósugara mintegy 2500 — 3000 emberre terjedt ki. Ismereteink szerint ezek 90 százaléka fővárosi, illetve főként perem­területi lakos volt. 1943 szeptemberében a fővárosi és kör­nyéki üzemekben elégedetlenkedő munkás­ság elkeseredettségbe fordult hangja szólalt meg a csepeli WM-ben. Az életszínvonal ál­landó csökkenése, az üzemekben eluralkodó terror s a harctéri események a hangulat forradalmasodását készítették elő. Az üze­mekben — így a legfontosabb hadiipari egy­ségnek számító WM-ben — a műszaki hibák, termelési leállások a szabotázs jellegét öltöt­ték. Ezekkel párhuzamosan jelentek meg a 246. ,,Békét a Szovjettel !" — a Deák-csoport illegális röpcédula ja 247. „Hozzák haza honvédeinket !" — a Deák-csoport illegális röpcédula 245. „Le a háborúval !" — illegális röpcédula

Next

/
Oldalképek
Tartalom