Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Az 1941 —42-ben fellendült vegyipari üzemben 40 — 50en dolgoztak. A vállalkozást titkos szavazással megválasztott üzemi bizottság vezette. 1943-tól kezdve az üzemben — akkor már üzemekben — háttérbe szorult a termelés, és a mozgalmi feladatok kerültek előtérbe. Vegyianyag-raktárukban őrizték a KMP röpiratait és az illegális Szabad Nép példányait. Deákék 1942 augusztusában már eléggé felkészültnek érezték magukat az antifasiszta fellépésekre, érettnek látták a helyzetet arra, hogy nyílt akciókra térjenek át. Kevésnek találták az üzemi munkát, a kádermentő akciókat, az ideológiai szemináriumokat. Akcióik agitatív jellegűek, de a KMP-vel egyeztetett program hiányában kisebb jelentőségűek voltak. A Deák György vezette kommunista csoport gyorsan kiépítette szervezeteit. A fővárosban három, Újpesten pedig két csoportjuk volt. Egy-egy csoport működött még Pesterzsébeten, Rákospalotán és Csepelen. Üzemi sejtjeik dolgoztak a csepeli WM-ben, az Erdődicipőgyárban, a Bőripari Szakszervezetben és a Fegyvergyárban. Csoportot szerveztek a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesületében, a" zsidó Kommunisták Magyarországi tanoncotthonokban. Szervezetükben 175 ipari munkás Pártjának titkára volt, s a MIEFHOE révén szervezett, többségükben zsidó mérnökökből, egyetemi hallgatókból, tanárokból, tanítókból, magántisztviselőkből állt. A Demény-csoportban kialakított tanulócsoportokat Deákék önállóan szervezték meg. Tulajdonképpen ezekből nőttek ki a későbbi üzemi és területi sejtek. A csoportnak az izraelita egyetemi hallgatókon és a vasasokon keresztül kapcsolatai voltak a KMP-vel. A Deák-csoport a németellenes politikai agitációt, a kommunista érzelmű munkások felkutatását és beszervezését, a bérmozgalmak előkészítését és szervezését, szabotázsakciókat, fegyverek és lőszerek szerzését tűzte ki célul. A mintegy 250 fős fegyelmezett csoport jelentékeny erőt képviselt. Érthető, hogy a KMP megnyerésükre törekedett, mert nyílt akcióik erősítették az antifasiszta ellenállást." Kétségtelen, hogy a kommunista erők egységének mielőbbi megteremtése kedvezőbb helyzetet teremthetett volna a függetlenségi népfrontmozgalomnak. A Deák-csoport ún. nyílt akciói 1942 szeptemberében Csepelen kezdődtek el. A házfalakon festett jelszavak jelentek meg: ,,Elég volt a Hitler-kosztból! Ki a katonai parancsnokokkal a gyárakból! Békét a Szovjetunióval!" Ősszel már író- és sokszorosítógépeik is voltak. A falfestések mellett a röpcédulák is megjelentek. Decemberre újabb röpiratok készültek, egyet-egyet 1200 — 1800 példányban sokszorosítottak. A decemberi röpiratok sürgették a békekötést, síkraszálltak a Szovjetunió mellett, s felhívták a figyelmet a Németországba irányuló nagyméretű gabonaszállításokra; szabotázsakciókat javasoltak. 1943 januárjában Rákospalotán jelentek meg a „Békét! Kenyeret! Tüzelőt!", februárban pedig a fővárosban az „Éljen a kommunizmus ! Le a hitleristákkal! Közeledik a leszámolás!" — szövegű röpiratok. Március első napjaiban ismét bent a fővárosban, főként a Népligetben, a Kőbányai úton és az Amerikai út környékén szórták a röpiratokat. Két hét múlva a nemzetközi ellenállási mozgalmat dicsőítő röpirataikat szórták Csepelen. Március 17-i rendőri jelentések szerint németellenes röpcédulákat osztogattak a Műegyetemen. A jobboldali városvezetés megriadt Kispesten 1943. március 15-én, mert hajnalra virradóan a Deák-csoport tagjai sarlót és kalapácsot festettek az országzászló és a Kossuthszobor talapzatára. Áprilisban Sashalmon jelentek meg röpcéduláik: „Le a német bérenc kormánnyal!" Egyik sejtjük ekkor már a KMP-től kapott sokszorosítógéppel dolgozott. Együttműködött egy másik sejtjük is a KMP-vel, a Fiumei úti falfestésben: „Különbékét a Szovjetunióval!" Az egész Deák-csoport és a KMP között azonban nem jött létre megegyezés. A csoport tagjainak letartóztatása annak akcióképessége miatt súlyos veszteség volt. A KMP egy lehetséges jó fegyvertársat veszített el. A letartóztatások során 241 főt vettek őrizetbe. A KMP Központi Bizottsága ekkor már több vonalon is folytatta a pártépítő munkát. 1942 őszétől újra volt nyomdája, s 1943 elejére kiépítette kapcsolatait a baloldali lapokkal. 1942 végén Gács László letartóztatásával megszűnt a Budapesti Területi Bizottság, amelynek eddig ő volt a vezetője, s időlegesen sok fontos pártkapcsolat megszakadt. A KMP vezetőit részben a súlyos helyzetből kivezető út keresése, részben a Komintern megszüntetése a párt feloszlatására és új párt megszervezésére késztette. Az átszervezéssel kapcsolatos zavar és bizonytalanság után augusztus közepén már a főváros, több pontján megjelentek az újonnan szervezett Béke Párt röpcédulái. A Soroksári úton a Hazai Fésűsfonó falán megjelent a felirat: „Békét akarunk —