Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

206. Rádiószerelés az ürion-gyárban a 30-as évek végén sikere a válság terheitől sújtott Ganz konszernt egyszeriben fellendítette. A munkáslétszám az 1932. évi 4200 főről 1937-ben csaknem 8500 főre emelkedett. A motorvonatok és motorok exportja ezen időszakban meghaladta a 100 millió deviza pengőt, ami az ország gépipari export­jának 41,1 százalékát tette ki. A villamossági nehézipart képviselő Ganz Villamossági Gyár helyzete az általános fejlődésen belül némileg negatívan alakult. E gyár hozta létre az első belföldi villamos nagy vasutat a Budajjest — Hegyeshalom vonalon (1935-ben), a főváros elektromos energiaellátásában döntő szerepet vivő Kelenföldi és Bánhidai Erőműveket, a magasfeszültségű távvezeték-rendszerekhez kapcsolódó átalakító alállomásokat. A gyár tagja volt a kartellek egész sorának, s fontos szerepe volt a nemzetközi áramszámlálók gyártását és eladását kontingentáló kartellben. Termelése azonban alacsony színvonalra süllyedt, az 1929. évi 24,1 millió pengőről 1937-ben is — a mély­pontot jelképező 1933. évi 5,9 millió pengőről - csak 8,5 millió pengőre emelkedett. A nehéz­villamosgépipar e hanyatló tendenciájú fejlődésével szemben az izzólámpagyártás, melynek az olcsó kryptonégő 1936-ban bekövetkezett sorozatgyártása javította pozícióit a világpiacon ­továbbá a rádiócsövek, készülékek, rádiólámpák gyártása jelentősen bővült. Az újpesti Egyesült Izzólámpa-gyár, a Magyar Wolframlámpa-gyár Rt., amely az Orion védjegyű rádiókat, izzókat, gyógyszerészeti üvegárukat, hőpalackokat és neon reklámberendezéseket, a Standard Rt., amely rádióadó- és vevő berendezéseket, a Magyar Philips Művek Rt, amely a rádió vevőkészülé­kek mellett nagy teljesítményű rádióadócsöveket gyártott, a főváros elektromos iparának élvonalbeli vállalatai voltak. Az iparág további budapesti gyárai között találhatók a Telefon­gyár Rt., az AEG-Unió Magyar Villamossági Rt., a Magyar Siemens —Schuckert Művek Rt., a Magyar Brown — Bowery Rt., a Szalay-féle Villamossági Rt., a Tudor Accumulátorgyár Rt., a Szabó és Mátéffy Villamosipari Rt. Ezek a vállalatok az 1930-as évek derekán jelentős fejlődés­nek indultak. Az elektrotechnikai ipar kedvező konjunktúrájára a hazai és svájci tőke is felfigyelt, s az üzembővítések, termelési beruházások, korszerűsítések szinte kizárólag külföldi anyagi erőforrásokra alapozódtak. Az elektrotechnikai iparágon belül jelentősen felfejlődtek a műszereket, optikai cikkeket, órá­kat, orvosi műszereket és felszereléseket gyártó vállalatok is. Legszembetűnőbb volt a Süss-féle

Next

/
Oldalképek
Tartalom