Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
A budapesti gyáripar termelésének megoszlása ágazatonként 1929-1938 Iparág 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 193G 1937 1938 Vas- és fémipar 9.1 8,5 7,9 7,8 8,0 7,3 8,2 9,2 9,2 Gépgyártás 14,7 13,1 10,6 9,5 8,1 9,9 10,7 9,9 11,5 14,5 Villamosenergia-termelés 4,5 4,6 5,4 6,0 5,9 5,4 5,3 4,6 4,1 4,1 Építőanyag-ipar 2,4 1,9 1.9 1,8 1,7 1,8 1,7 1,8 2,0 2,0 Vegyészet 9,3 9,8 10.7 1 1,5 12,6 11,5 1 1.5 11,4 1 1.2 11,0 Nehézipar 40,0 37,9 37,5 36,7 36,1 36,6 36,4 35,9 38,0 40,8 Textilipar 13,9 14,3 15.5 16,3 IS,7 19,8 19,0 19,5 17,5 14,4 Ruházati ipar 3,7 3,7 3,9 3,4 3,8 3,5 3,5 4,4 4,5 4,5 Bőripar 1,8 1,7 1,8 1,4 1,9 2,3 2,4 2,5 2,6 2,6 Faipar 2,8 2,3 2,1 1,9 1,9 1,8 1,8 1,9 2,1 2,1 Papíripar 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 1,8 1,9 1,8 1,9 2,0 Nyomdászat 4,9 5,5 5,5 5,4 5,0 5,0 4,7 4,1 3,7 3,8 Könnyűipar 28,9 29,3 30,6 30,3 33,2 34,2 33,3 34,4 32,3 29,4 E lel m is zer ip ar 31,0 32,6 31,7 33,0 30,4 29,0 30,2 29,5 29,5 29,6 A magyarországi és a budapesti gyárak munkáslétszámának alakulása szemléltetően tükrözi A munkása válság nyomán megnövekedett munkanélküliséget, amely Budapesten 1932-ben 28 ezer fővel, léiszám alakuországosan 63 ezer fővel gyarapította a kereset nélkül állók amúgy sem csekély seregét. Buda- a pesten a válság első három évében gyorsabb ütemben és nagyobb arányban csökkent a dolgozó munkások száma, mint országos méretekben. 1933 —34-ben viszont a munkanélküliek aránya a fővárosban meghaladta az országos adatokat. 1935-től a vidéki létszám nőtt újból gyorsabban a kormány által szorgalmazott decentralizált iparfejlesztés és a fővárosi könnyűipari ágazatok fejlődésében bekövetkezett visszaesés eredményeképpen. 1938-ban csaknem azonos arány alakult ki, mint 1929-ben az országos és a fővárosi'munkáslétszám között, s a fővárosi munkáslétszám is lényegében az 1929-es 43 százaléknak felelt meg. Abszolút számokban 1936-ban haladta meg a munkáslétszám mindkét viszonylatban a válság időszaka után az 1920-as évek konjunkturális csúcspontján alkalmazott munkások számát, s 1938-ban országosan 51 ezerrel, a fővárosban csaknem 23 ezerrel dolgoztak többen, mint 1929-ben. A munkáslétszám alakulása 1929-1938 ÉY Gyáripari munkáslétszám Index Budapesti gyáripari munkáslétszám Index Budapest részesedése % 1929 237 290 100 102 886 100 43.3 1930 212 340 89,5 89 767 87,2 42,3 1931 191 965 80,9 81 152 78,9 42,3 1932 173 988 73,3 74 654 72,5 42,9 1933 179 386 75,6 81 262 79,0 45,3 1934 199 275 84,0 86 487 84,0 43,4 1935 219 242 92,4 94 390 91,7 43,0 1936 251 155 105,8 104 453 101,5 41,6 1937 276 500 116,5 120 611 117,2 43,6 1938 288 512 121,6 125 486 122,0 43,5 A vas-és fémipar sokkal inkább szenvedett a válságtól, mint más iparágak: a beruházási Az egyes ipari tevékenység erős visszafejlődése, az építkezési ipar pangása és a gépipari termelés hanyatlása s a( J azatok a mezőgazdasági gépgyártás szinte teljes megszűnése volt katasztrofális kihatású. A munkáslétszám 38 százalékkal, a munkanapok 42 százalékkal, a termelés értéke több mint 50 százalékkal hanyatlott. A válság leginkább a drótkötél-, vasfonal-, kábel- és drótgyárté) üzemeket, a bádogos- és szerelőipari, a vas- és acélgyártó vállalatokat és öntödéket, az épület- és műlakatos üzemeket sújtotta. 1933-tól az ágazat termelése fokozatosan fejlődésnek indult, s 1937-ben a termelés meghaladta az 1929-es nívót. A fellendülést a válság enyhülése után a megnőtt exportlehetőségek váltották ki. A termelés értéke abszolút számokban nem érte el az 1929-es színvonalat, de a munkáslétszám 3 700 fővel nőtt.
