Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
Iparág 1934 1935 1936 1937 1938 Vas- és fémipar 185 191 201 250 246 9 775 10 562 12 842 15 525 16 836 68,4 67,9 87,8 112,4 117,6 121 122 137 152 156 Gépgyártás 14 006 16 456 18 529 22 112 29 101 84,4 100,2 105,7 140,5 185,1 Villamosenergia-termelés 6 6 6 6 7 2 247 2 268 2 265 2 362 2 268 46,5 47,4 49,1 51,1 53,2 Építőanyag-ipar 48 46 58 58 57 Építőanyag-ipar 4 142 5 081 5 100 5 557 5 096 14,6 15,9 17,4 22 ; 8 22,7 121 128 136 138 154 Faipar 3 320 3 854 4 081 4918 4 505 20,2 22,8 27,0 31,7 33,4 Bőr- és gumiipar 28 29 41 45 44 2 658 2 756 2 986 3 252 3 395 20,2 22,8 27,0 31,7 33,4 143 136 162 179 192 Textilipar 19 145 20 242 22 814 28 301 23 505 168,7 176,6 206,6 214,1 183,5 113 115 140 160 170 Ruházati ipar 3 954 4 204 5 701 6 662 6 885 30,5 32,7 46,8 55,9 57,8 57 56 72 82 83 Papirosipar 2 374 2 752 3 188 3 374 3 644 15,8 17,7 19,9 23,2 26,2 Élelmezési ipar 168 167 192 205 205 Élelmezési ipar 13 058 13 875 14 083 14 902 14 959 247,8 280,9 313,4 361,3 377,4 136 127 148 157 161 Vegyészeti ipar 5 928 6 306 6 639 7 239 8 862 98,1 107,5 121,1 137,4 141,0 71 69 72 78 78 Nyomdaipar 5 880 6 034 6 225 6 407 6 430 40,4 42,6 43,0 43,8 45,8 1 Üzemek száma. 2 Munkások száma. 3 Termelési érték folyó áron, millió pengőben. és csak 1938-ban sikerült néhány tizeddel felülmúlnia 1929. évi részesedésének mértékét. A nehéziparon belül a háborús előkészületekkel kapcsolatban gyorsabban növelte termelését s részarányát is a vas- és fémipar és a vegyészet. Jelentősen elmaradt az építőanyag-ipar, és csak 1938-ban sikerült valamennyire elérnie korábbi részesedését a gépiparnak, amely legtovább szenvedett a válság utóhatásától. A villamosenergia-termelés, bár részesedése csökkent, valójában gyors ütemben fejlődött, s csupán a termelt áram árának olcsóbbodása miatt vesztett néhány tized százalékot korábbi pozíciójából. A könnyűipari ágazatok csaknem kivétel nélkül növelték részesedésüket, s a válság kellős közepén is jobb pozíciókkal rendelkeztek, mint a konjunktúra csúcsán. A válságból való kilábalás éveiben az össztermelésből való részvállalásuk a 33 -34 százalékot is meghaladta. 1937-től azonban csökkenő tendenciájú a részesedés alakulása, kapcsolatban a belső piac korlátozott mértékével s a többi ágazat előretörésével. Szemléltető jellegű az ágazat egészére a textilipar részesedésének alakulása: alig 14 százalékról (1929) 19,02 illetve 19,50 százalékra növelte arányát 1935 —36-ban, de azután gyors visszaesés következett be, s 1938-ban lényegében a válság előtti színvonalon állt. Javult a ruházati-, a bőr- és gumiipar, a papíripar helyzete, míg a nyomdaipar és a faipar nem érte el az 1929. évi szintet. Az élelmiszeripar termelése az évtized folyamán 1932-ben érte el a legmagasabb részesedési százalékarányt annak jeleként, hogy az egyéb ágazatok termelése ez évben alakult a legkedvezőtlenebbül, míg a fogyasztás egy bizonyos nívón alul már nem volt csökkenthető. A későbbi években az élelmiszeripar termelése a budapesti ipari termelés 29 30 százalékát tette ki, s így részesedése lényegesen nem változott.
