Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A munkanélküliek bizottságának szerEz utóbbi csoport sok vitát okozott a Budapesti Pártbizottságban, mivel falusi sejtjei voltak, s már 1929. június 2-án javasolták, hogy a Pest környéki kerületet függetlenítsék a Budapesti Pártbizottságtól és tartozzon közvetlenül a KMP Végrehajtó Bizottságához. Ugyancsak esetleges volt a keleti kerület munkája is, amelyről a Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei alig tesznek említést. Feltételezhetően valamelyik letartóztatás során szakadt meg velük a kapcsolat, amelyet később sem sikeiült felvenni. A KMP II. kongresszusa idején, 1930 februárjában a keleti kerület is működött még. A pártnak ekkor országosan 1000 tagja lehetett. A Budapesti Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei tanúsítják, hogy az illegális párt a társadalom fő kérdéseit figyelemmel kísérte, s a kialakult helyzeteket rendszeresen megtárgyalta. Az 1929. február 20-i ülés tárgyalta a kongresszusi képviselet problémáit, ahová egy-egy kerület két küldöttet küldhetett. Némi tájékoztatást kapunk az illegális sajtóról is: a Ganz Vagonba 35 újságot vittek be. Az építőknél a kárpitos frakció 20 példányt kapott, Rákosmentére 15 példányt küldtek. A KMP Politikai Bizottsága ugyanezen az ülésen foglalkozott az illegális munkának az üzemekre történő kiterjesztésével, s felvetik a déli kerületbeli gyári szervezés problémáit. Tudjuk Borsányi György összeállításából, hogy itt később jelentős eredményeket értek el. Július 2-ról és 10-ről két jegyzőkönyvet is ismerünk. Július 2-án napirendre került az augusztus 1-i Nemzetközi Vörös Nap megszervezése. A párt külföldi bizottsága sürgette és fontosnak tartotta az akció megszervezését. A Budapesti Pártbizottság tagjai közölték, hogy a kommunista alapszervezeteknek most gyenge a befolyásuk, s a lebukások utáni helyzet kétségessé teszi egy kommunista utcai tüntetés sikerét. Mivel a külföldi bizottság ragaszkodott az eredeti tervhez, július 10-re már létrehozták az előkészítő bizottságot: az északi, déli, budai és Pest vidéki kerületek két-két, a KMP Végrehajtó Bizottsága egy tagot delegáltak. Július 14-én a rendőrség elfogta Háy Mihályt, akit a külföldi bizottság küldött a Vörös Nap szervezésének segítésére. Nyomában megtalálták az illegális nyomdát az Orczy úton (ma Hámán Kató utca). Augusztus 23-án a Budapesti Pártbizottság a letartóztatás során kialakult helyzetet értékelve, elítélte Háyt a nyomda lebukása miatt, s elhatározták az északi kerület újjászervezését, vezetőségének kibővítését. Átszervezést határoztak el a déli kerületben is, hogy közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki a Ganz Vagonnal, a húsosokkal és a csepeliekkel. Az események az augusztus 1-i tüntetés ügyében a Budapesti Pártbizottságot igazolták, s ez is jelezte, hogy a válságtól felgyorsult politikai-társadalmi harcok közvetlen megfigyelése s helyzetfelmérése jelentheti egyedül az illegális párt kádereinek biztonságát, a felesleges lebukások elkerülését. 1929. szeptember végén kerül napirendre a munkanélküliek kérdése. A Budapesti Pártbizottság helyeselte a munkanélküli akciók kezdeményezését s a munkanélküli bizottságok szervezését. Határozatot hoztak a párttagok részvételéről a megszervezendő munkanélküli bizottságokban. Egy későbbi — pontos dátumát nem ismerjük — ülésen, valószínűleg októberben, a Budapesti Pártbizottság elhatározta, hogy a párt téli fő akciója a munkanélküliek megszervezése lesz. A párt II. kongresszusa után bizonyos változások álltak be a Budapesti Pártbizottság munkájában; ezt a januári letartóztatások is okozták. Most csak négy kerületről van északi, déli, budai és Pest környéki. E kerületek mellett kommunista csoportok dolgoztak Letartózlatási hullám sepri végig a Budapesti Pártbizottságot szo: épített a par palota —Újpest. 2. Béke utca—Lehel utca—Váci út —Lipót (ma Szent István) körút—Duna-part. 3. Lehel utca —Váci út —Podmaniczky (ma Rudas László) utca —Szent László út (ma Reitter Ferenc utca). A körzetek közül a legszervezettebb a Rákospalota— Újpest körzet volt. Az újpesti Munkásotthonból kiindult agitáció eredményeként ún. „vörös bizottságot" hoztak létre. Ezen a réven jutottak el a kommunista szervezkedéssel az Egyesült Izzóhoz s az újpesti MSZDP-szervezet végrehajtó bizottságához is. Sajnos, az előrelépést jelentő szervezeti változást megtörte, hogy a kitűnően dolgozó s a párt egyik legjelentősebb fővárosi bázisát jelentő északi kerület négytagú vezetőségét a rendőrség letartóztatta. A vezetőség éppen tanácskozott a Frangepán és Figyelő utca sarkán levő Tarnairéten. A párt — mivel káderei még nem fedezték fel az árulást — ki volt szolgáltatva a rendőröknek, akik kedvük szerint hol itt, hol ott csaptak le, legfőként ott, ahol a szervezkedést erősödni látták.

15 Az északi kerület megbénítása súlyos csapás volt. Letartóztatták a Budapesti Pártbizottság három tagját, s az itthoni titkárság és a budapesti kommunisták összekötőjét is. Ennek ellenére május 8-án már összeült az újjászervezett Budapesti Pártbizottság, s elkezdte a megszakadt kapcsolatok felvételét. Sikeres volt az északi kerület újjászervezése, mivel a kerület egyik vezetője elkerülte a letartóztatást. Újra hét nagyüzemmel álltak kapcsolatban és 54 sejttagjuk volt. Az összejövetelek a megnőtt lebukási veszély miatt megritkultak. A déli kerü-