Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

létben nem sikerült a bizottság megszerve­zése, itt egy párttag látta el a bizottsági munkát, aki rövid idő alatt három sejttel s kilenc párttaggal létesített kapcsolatot. A bu­dai kerületben a bizottság többségét megta­lálták, s sikerült felvenniök a kapcsolatot a kispestiekkel. Ott a vezetőségnek csak egy sejttel szakadt meg a kapcsolata. 16 A sorozatos letartóztatások pergőtüzében is beigazolódott a Budapesti Bártbizottság létrehozásának szükségessége. Közvetlenebb kapcsolat volt a kerületekkel, veszélyes hely­zetekben is jobban tudták a kapcsolatokat megőrizni. A Budapesti Pártbizottság egy év alatt kis számú, de aktív kommunista bázist teremtett a V., VI., VII., VIII., IX. és X. kerületben és a mai kerületbeosztástól elté­rően Angyalföldön, Lágymányoson,^ Zugló­ban; továbbá Csepelen, Kispesten, Újpesten és Pesterzsébeten. A kiemelkedő nagyipari üzemek sorában befolyásra tett szert a Ganz­Danubiusban, a Ganz Hajógyárban, a Sie­mensnél, a Láng Gépgyárban, a Lámpagyár­ban és a Drasche-téglagyárban. Ha összevet­jük a húszas évek közepének adataival, túlzás nélkül ugrásszerű fejlődésről, a kommunista párt szervezeti bázisának kiépüléséről s társa­dalmi hatókörének jelentős növekedéséről ad­hatunk számot. Különösen az utóbbit kell kiemelnünk, mert hiba lenne csupán az egyes sejtek, kerületek viszonylag alacsony számá­ból levonni a következtetéseinket. A lezaj­lott események nem a kis létszámot, hanem a KMP megnövekedett politikai tekintélyét hozták előtérbe. Az illegális munka nagy áldozatokkal fenntartott folyamatossága újból és újból lehetőséget adott a politikai helyzet alakulásának követésére s az abba való legális bekapcsolódásra. A Budapesti Pártbizottság 1929 őszén sürgette a legalitásra törekvés részeként a munkanélküli bizottságok szervezését. Ennek korábbi legális előzményei a MÉMOSZ-ba nyúlnak vissza. Közismert gazdasági szabály, hogy a válságok legfontosabb előrejelzője — az építőipar. Itt reagál a tőke leggyorsabban a válságjelenségekre, beszünteti a további befektetéseket s csökkenti a munkát. Ez így volt hazánkban is a gazdasági világválság idején. Az építő- és építőanyag-ipar munkásai már 1929 nyarán izzó hangulatú gyűléssel jelentkeztek. 17 1929. október 27-én az építők MÉMOSZ székházában tartott gyűlésén a hangot a munka­nélküliek vitték, s ezt közbekiáltásaik is jelezték: Nincs kenyerünk !", ,,A gyermekeink éhez­nek !" Követeléseik a szakszervezet vezetésében nem keltettek számukra megnyugtató vissz­hangot. Ezért határozta el 1929 novemberében az építő-ellenzék, hogy a munkanélküli építők összefogására bizottságot hoz létre. Ez a munkanélküli-bizottság lépett kapcsolatba a többi szakma munkanélküli munkásaival, s a KMP kezdeményezésére létrehozták a Munkanélküliek Országos Egység Bizottságát. A munkanélküliség okozta elkeseredettség állandó feszült hely­zetet teremtett a munkásság soraiban. Napirenden voltak a kisebb-nagyobb robbanások, s novemberben megindultak a szervezett munkanélküli-mozgalom akciói is. 1929. november 29-én az MSZDP gyűlést hirdetett a fővárosi törvényjavaslatról, amely rendben és csendben zajlott le. Az innen távozók egy része este fél 10 tájban a Rákóczi út és a Körút sarkán 100 főnyi tömegbe verődött össze s ,,Munkát, kenyeret!" kiáltással indult az Andrássy út felé. A Royal Szállónál már 150 főre gyarapodtak, s a rendőrség oszlatta szét a tüntetők csoportját. Decem­ber 10-én — igaz, kisebb tömeg — Kispesten a közmunkák megindítását követelte. 1929. december 28-án a Munkanélküliek Országos Egység Bizottságának égisze alatt a József utcai munkaközvetítő előtt több száz munkanélküli jelent meg s futott az előre felkészült rendőrség karjaiba. A KMP Külföldi Bizottságának ülésén november végén elhangzott a bejelentés, hogy az országos munkanélküli-bizottság már megvan — de ténylegesen december és január első napjai is a szerveződés jegyében teltek. 1929 decemberében választották meg az állami munka­171. Az illegális KMP harci programja 1932-ből A KMP kerületi bázi­sainak létre­jötte

Next

/
Oldalképek
Tartalom