Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
lió pengő kivételéről tanúskodnak. A megdöbbentően magas bevételek pedig - 1027-ben a beruházott vagyonnak a tízszerese a bevétel - az antiszociális közüzemi tarifákra vetnek fényt. A Fővárosi Vízművek 1920-1929 Megnevezés 1920 1921 1922 1923 1924 Víztermelés (millió m 3 ) Fővezetókcső (km) Vízmérő órák száma Vízzel ellátott házak száma Befektetett tőke 74,9 881 18 805 16 675 74,6 882 18 843 16 982 07,3 883 23 018 17 017 70,4 885 25 433 17 135 60,4 885 1 7 308 (millió P) Bevételek (millió P) A főváros részesedése (millió P) 4,2 0,6 1,1 2,2 1,7 1,3 2,4 3,5 0,8 B4 5,3 Megnevezés 1925 1926 1927 1928 1929 Víztermelés (millió m 3 ) Főcsővezeték (km) Vízmérő órák száma Vízzel ellátott házak száma Befektetett tőke 55,9 886 26 509 17 581 50,1 966 20 436 17 838 58,5 929 27 359 18 272 62,4 974 28 180 18 917 64,5 1 010 28 944 19 503 (millió P) Bevételek (millió P) A főváros részesedése (millió P) 1,2 8,9 0,9 1.1 9,0 2,3 1,9 11,8 2,7 5,2 12,5 1,0 20,5 13,1 3,0 Csatornázás ós szemétA csatornázás és szemétfuvarozás fejlődését vizsgálva kitűnik, hogy 1920 és 1929 között a fő- és mellékcsatorna-hálózat hossza 440,5 km-ről 504,4 km-re emelkedett (114,6%). Ezen belül és szemétkülönösen a cementből készített mellékcsatornák hossza nőtt mintegy 60 km-rel, a főcsatornák fuvarozás hossza a 10 év alatt mindössze 6 km-rel bővült. 113 A szemétfuvarozás terén a főváros belső kerületeinek egyes utcáiban bevezették a pormentes szemételszállítás;. Az összegyűjtött szemét mennyisége az 1921. évi 77,9 ezer köbméterről 1929-ig 110 ezer köbméterre emelkedett. A szemétszállítási fuvarok száma 15 582-ről 28 643-ra nőtt, ami e közszolgáltatás jelentős bővülésére utal. A szemétszállításból a főváros évi 150 — 200 ezer pengő bevételi felesleget ért el. A BSZKRT megalakulását követően rendezni kellett a községesített vasúttársaságokkal a A BSZKRT megváltási összeget, majd az érdekkörükbe tartozó, formailag önálló kisebb vasúttársaságok fejlődése az ügyeit. Az 1923 —24-es évek folyamán megtörtént az egyezségek létrehozása, majel a földalatti j 92 ?^ 9 ~ es vasút és a szentlőrinci helyiérdekű vasút tulajdonjogának a megszerzése. A BSZKRT kezébe került az Újpest—Rákospalotai Villamos részvényeinek több mint 50 százaléka. 1925-ben a Buelapestvidéki Vasút is a BSZKRT érdekkörébe került. E vasutak formai önállóságát a városvezetés megtartotta — külön igazgatóságokkal — és üzemviteli szerződés formájában — végezte irányításukat. 1926-ban a főváros tulajdonába került Svábhegyi Fogaskerekű Vasutat olvasztották be a fővárosi vasúttársaságba. A BSZKBT főbb fejlődésadatai 1923-1929 Megnevezés 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929 Vonalak hossza (km) Vágányok hossza (km) Kocsikilométerek száma (millió) Forgalomban levő kocsik száma Szállított személyek száma évenként (millió) Bevételek (millió P) 180 60,4 1004 219,7 17,8 179 64,7 1006 208,5 37,1 179 08,4 1059 262,3 52,8 178 399 74,2 1186 281,3 54,1 179 400 84,4 1259 298,5 57,4 181 402 86,7 1287 31 7,5 60,9 185 87,8 1314 316,8 60,7 , ! if TÍ°Í i alla P° tl3an levő vasutakkal kapcsolatban nagy összegű beruházási igénvek merültek fel. A több evig huzodo rekonstrukciós munkálatok során elsőként a régi belvárosi alsóvezetekes hálózatot alakítottak at az üzembiztosabb légvezetékes hálózatra. A múlt században - a városkép védelme erdekeben - nem engedélyezte a városvezetőség a belső kerületekben a villa-
