Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
hanyatlása, amely régi kapacitásának csak 20 25 százalékát tudta kihasználni, részben a termelőterület, tehát az alapanyag-termelés csökkenése, részben az újonnan alakult középeurópai államok elzárkózási politikája, s nem utolsósorban a vidéki malomhálózat fejlesztése következtében. A korszak folyamán a fővárosban működő gőzmalmok száma a felére csökkent. Hasonló helyzet alakult ki a sör- és malátagyártás területén is. Nem érték el korábbi szintjüket a szesz-, konyak-, likőr-, pálinka- és rumgyárak sem. Fokozták termelésüket a hús- és szalámigyárak, összefüggésben a lakosság fejenkénti húsfogyasztásának évi 27 kg-ról 37 kg fölé való emelkedésével és az exportlehetőségek javulásával. A dohánygyártásnak több mint 56 százaléka koncentrálódott Budapesten. Némileg fejlődött a tej- és tejtermékek gyártása, illetve felhozatala, az egy főre jutó tejfogyasztás az 1920. évi 0,07 literről 1928-ra 0,35 literre nőtt. Kedvezően alakult a cukorka- és cukrászsütemény-gyártás, a sütőipar és a tésztagyártás. Fokozta termelését az e csoportba sorolt fővárosi vízművek. Az utóbbi ágazatok konjunkturálisnak tekinthető helyzete alapvetően nem változtatta meg az élelmezési ipar visszaeső tendenciájú fejlődését. Az építőanyag-ipar fejlődését az évtized folyamán alapvetően meghatározta az a tény, hogy a Építőipar és lakosság 42 százalékával szemben az építőipari kapacitásnak kb. 60 százaléka maradt az ország- építkezések határokon belül. A kedvezőtlen gazdasági helyzet, ami elsősorban az építési-beruházási tevékenység szünetelésében nyilvánult meg, tovább rontotta az építőanyag-ipar lehetőségeit. Budapesten a tégla- és cserépgyárak túlméretezettsége okozott gondot. így például a téglagyárak, amelyek a régi ország fővárosa építési igényeinek a kielégítésére létesültek, a század első éveiben elérték az évi 400 — 450 millió darabos termelést. A világháború előtt a rekordmagasságú téglagyártás némileg visszaesett, és csak évi 300 millió körüli eredményeket ért el. 1920 utánról évi 15 — 45 millió darabos termelési jelentések maradtak fenn. Az átmeneti konjunktúra idején, amikor az építési tevékenység fellendült, a termelés meghaladta a 140 milliót. Tehát a téglagyártás s vele együtt az egész építőanyag-ipar — a konjunktúra csúcspontján a háború előtti termelésnek alig felét érte csak el. A kedvezőtlen üzletmenefnatására a kisebb téglagyárak felszámoltak, a nagyobbak üzemredukciókat hajtottak végre; általános volt az áremelés, amely egyes termékeknél a világháború előtti szint 200 százalékát is megközelítette. így volt elérhető az 1913-as termelési érték mintegy 97 százaléka. Az építőipar az elkészült épületek számából következtethetően ugyancsak pangott. Az 1920 — 23-as években például 279 lakóház épült, ezek közül is 217 volt a földszintesek száma. Hasonlóan alakult az új lakások aránya is: 1576 készült el. 1913-ban ezzel szemben 374 lakóház épült, amelyek közül 232 földszintes volt; az új lakások száma közel volt a 10 ezerhez. A visszaesés igen nagy. A szanálási válságot követően, 1927-től lendült fel újból az építkezés. A lakás- és egyéb építkezések szintje mindenesetre viszonylag alacsony maradt. Évente átlagban 7243 lakás épült, összesen 65 187 lakást adtak át kilenc év alatt. A konjunktúra csúcspontján haladta meg az újonnan épített lakások száma az első világháború előtt épített évi körülbelül 10—11 ezer lakást. A gázszolgáltatás 1920-1929 Megnevezés 1920 1921 1922 1923 1924 Gáztermelés (millió m 3 ) 71,5 85,8 93,4 92,9 95,9 Főcsőhálózat (km) 787 786 786 785 688 Gázmérők száma 84 260 81 428 82 619 84 179 84 716 Közvilágítási lámpák száma 10 058 10 387 7 063 6 621 5 396 Bevételek (millió P) 3,8 6,4 9,9 12,6 18,5 Befektetett tőke (millió P) 79,1 79,2 79,2 79,2 79,2 Fővárosi részesedés (ezer P) 325,2 783,9 785,5 890,8 2 629,3 Törlesztés és kamatteher (ezer P) 65,8 39,1 12,3 10,0 0,02 Megnevezés 1925 1926 1927 1928 1929 Gáztermelés (millió m 3 ) 89,3 88,1 90,1 90,6 95,6 Főcsőhálózat (km) 824 832 840 852 867 Gázmérők száma 84 887 86 480 89 853 94 267 99 309 Közvilágítási lámpák száma 5 673 6 710 7 649 8 644 9 736 Bevételek (millió P) 23,4 23,0 24 1 27 7 31,0 Befektetett tőke (millió P) 79,2 75,8 77,1 78,6 82,1 Fővárosi részesedés (ezer P) 4 487,3 4 421,0 5 025,3 5 544,8 6 218,3 Törlesztés és kamatteher (ezer P) 1 755,9 3 158 3 518,3 3 518,3 3 518,3
