Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

149. A Széchenyi fürdő sportolási lehetőségek megteremtését jelentette. A sűrűn lakott városrészek különösen szegényesek voltak ebből a szempontból. A város vezetői maguk is igyekeztek változtatni a kapitalista városfejlődés teremtette helyzeten, de kevés látható eredménnyel. Voltak tervek, pl. a lágymányosi Nádor-kert megvásárlása után az ilyenfajta igények kielégítésére, de ezekből is csak néha született valóban park vagy játszótér. A szociáldemokraták indítványozására 1929-ben létesítették az első tényleges gyermekjátszóteret a Tisza Kálmán (ma Köztársaság) téren. Állandó vita volt az Ördög-árok lefedése és a tabáni bontások révén nyert területek felhasználása kérdésében. Egyesek park, mások lakásépítkezés céljaira kívánták felhasználni a területet. A szívós küzdelem eredményeként a fővárosi építkezések körül már végeztek kisebb parkosítást, fásítást, többek közt a Gyöngyösi úton, a Madarász utcai gyermekkórház környékén, az Aréna (ma Dózsa György) úti volt zsidó temető helyén. A szociális érzékű várospolitikusok nem szűntek meg hangoztatni, hogy legalább az ilyen nem túl nagy terheket jelentő feladatokat a szegény emberek érdekében kell megoldani. A húszas években még nem sok eredményt tudott a haladó várospolitika felmutatni ezen a téren, de a harmincas években már a szakszerűbb városrendezők tevékenysége nyomán jelentős kezdeményezések történtek. Az első lépések a városházi egyensúlyhelyzetnek köszönhetők, amikor a két nagy csoportnak tekintettel kellett lennie egymás igénveire, várospolitikai elgondolásaira. Ha nem is lehet egyetérteni az MSZDP vezetőség azon értékelésével, melyet erről a tevékenységről adott, mely szerint ,,a szociáldemokraták tevékenységének köszönhető, hogy alábbhagyott a keresztény nemzeti jelszóval való játék és a reakciós pártokat a realitás talajára szorították", de a haladó várospolitika kérdéseit felvetették, és amennyire lehetett, megkísérelték azok megvalósítását. 9. A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉNEK VÁROSPOLITIKÁJA A HÚSZAS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN A fővárossal szomszédos telejmlések az országostól eltérő tulajdonságokkal rendelkeztek, melyekre hatottak a fővárosban létrejött nagyvárosi életmód adottságai; ez utóbbiak ugyanakkor élezték azokat az ellentmondásokat, melyek a főváros és szomszédainak viszonyában fennálltak.