Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

3. A Nemzeti Tanács a forradalom győzelmének napjaiban: Ülőser (jobbról balra): Vámbéry Ruszteni, Gorák Ödönné, Hock János, Fernbach Károly, Székely Ferenc, Purjesz Lajos, Vanezák János, Nagyatádi Szabó István, Magyar Lajos, Rónai Zoltán, Zboray Miklós. Állósor: Korányi Márton, Virányi Gida, György Károly, Kernstok Károly, Nagy György hoz csatlakozott a felbomlóban levő hadsereg legénységi állományának tetemes része, de a nem hivatásos tisztikar tagjainak nagy százaléka is. A fővárosban szolgáló vagy ott betegszabadságon levő és a hazatérőben átutazó katonák támaszai lettek a fővárosi forradalmi eseményeknek.

4 Október 28-án a Lánchídnál rendőrségi sortűz állta útját a királyi várba induló tömegnek, amely Károlyi Mihály kinevezését, a hatalom átadását követelte. A három halottat és számtalan sebesültet eredményező lánchídi sortűzre válaszul másnap megmozdult az üzemek munkássága. A Nemzeti Tanács felszólítására délelőtt 10 és 1/2 11 között minden gyárban és üzemben leállt a munka. Az üzletek bezártak, s leállt a villamosközlekedés is. A fővárosban és környékén — elsősorban a nagyüzemekben —, Újpesten, Albertfalván, az Óbudai Hajógyárban, a Ganz Vagongyárban, a Ganz Hajógyárban s másutt is a gyűléseken határozatokat hoztak, hogy a munkásság más törvényes fórumot, mint a katona- és munkástanáccsal kiegészülő Nemzeti Tanácsot el nem ismer. A gyári gyűléseken a tisztviselők is részt vettek. Újpesten az Egyesült Izzóban a gyár igazgatósága is csatlakozott a munkásokhoz. A Soroksári úti Fegyver- és Gépgyárban a gyűlés résztvevői — a beszédek elhangzása után — elfoglalták a gyári fegyvertárat, s mintegy 3000 munkás felfegyverkezett. A főváros zsongott egész nap az üzemi gyűlésektől, az utcai tüntetésektől. Az utca jelszavai előre jelzik, hogy a forradalmi változás a küszöbön van. Egy kortárs október 29-e és október 30-a jelszavait így foglalta össze: „A munkásság a műhelyeket, a kereskedő az üzletét, a katonaság a kaszárnyát használja fel minden tehetségével arra, hogy a rend megszervezésére a közönyösöket, a kishitűeket, a gyávákat felhívja."

6 Az utca forradalmi hangulata, a tömegfelháborodás mérete váratlan fordulatot eredményezett 1918. október 29-én: a fővárosi rendőrség bejelentette csatlakozását a Nemzeti Tanácshoz. A csatlakozás a legénység teljes egyetértésével, a főkapitány és közvetlen környezete ellenállása közben jött létre.

7 A rendőrség ezzel gyakorlatilag félreállt az események útjából. A nyitott kérdés a helyőrség, a budapesti tanezred magatartása volt csupán. A forradalmi események vezérkara az Astoria Szálló 115-ös szobájában a bosnyák többségű ezredtől tartott. Azt gondolták, hogy Lukasich őket fogja felhasználni a forradalom leverésére. Ez a félelmük és hiedelmük azonban'alaptalan volt, de ez akkor még nem derült ki egyértelműen. Ma már tudjuk, hogy SzepessyBugsch Aladár, a tanezred parancsnoka október 30-án jelentette Lukasichnak, hogy ezrede poli-