Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
1925 szeptemberében — a júniusi tüntetés ürügyén — megindultak a letartóztatások, és a pert összekötötték Rákosi Mátyás, Vas Zoltán, Őri Károly, Gőgös Ignác és a többi kommunista perével. A rendőri intézkedések sem maradtak el az MSZMP ellen. A Hernád utcai központot lezáratták, de másutt is lehetetlenné tették a gyülekezéseket. Októbertől kezdve fokozatosan enyhült a rendőrségi nyomás, s ha csökkent is a pártszervezetek száma, s némileg a taglétszám is, a fővárosban és környékén a letartóztatásoknak nem volt dezorganizáló hatásuk. A szociáldemokrata és a polgári sajtó cikkei — különösen a Rákosi-per időszakában — minden eszközzel igyekeztek az MSZMP-t lejáratni, az ingadozó elemeket a párttól eltávolítani. A rendelkezésre álló adataink szerint ez utóbbi részben sikerült is, de az MSZMP-ben is bekövetkezett egy új fellendülés, ami pótolta a létszámveszteségeket. Különösen jelentős lett ez 1926 tavaszára, amikor például márciusban két hét alatt 700-an iratkoztak be az MSZMP-be. 1926 tavaszán a KMP bécsi plenáris ülése újra tárgyalta az itthoni helyzetet, s néhány új szervezeti intézkedést hozott. Ilyen volt a sejtek szervezésére vonatkozé) útmutatás, ami témánk szempontjából nagyon fontos volt: ki kellett dolgozni a párt várospolitikáját. Ezt — kimondatlanul — az tette szükségessé, hogy 1926 elején még mindig elsősorban fővárosi párt volt az MSZMP. A legális munkásmozgalomban a fővárosi feladatok külön kezelésének fontosságát először a vasasok ismerték fel, majd 1922-ben az illegális kommunista mozgalom tett ilyen irányú lépéseket, s még ugyanabban az évben az ugyancsak legális szervezet, a MÉMOSZ ismerte fel a budapesti titkárság létrehozásának előnyeit. Az illegális 1926 őszétől kezdve évtizednyi időre az illegális mozgalom is külön budapesti szervezetekbe mozgalom új tömörült: a pesti északi és déli, valamint a budai kerületben. A három kerület létrehozása szervezete mar j e i en tős lépés volt az önálló szervezés kérdésében, ami még ugyan igazodott a főváros választókerületi beosztásához. A KMP tevékenységének központjában továbbra is az MSZMP s a legalitás nyújtotta lehetőségek felhasználása állt. Változatlanul nagy súlyt fektettek a tömegakciókra, nagygyűlések rendezésére. Egyik ilyen nagyszabású tervük,az 1926. március 7-i tüntetés megszervezése volt. A főkapitány ezt azonban betiltotta. Sőt, hogy a tüntetést biztosan megakadályozza, 60 MSZMPtagot, köztük Vágit is letartóztatták. Ezért csak^tüntető sétát rendezhettek a tüntetésre meg130. A letartóztatott Hámán Kató 131. Őri Károly tárgyalása
